Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

tartó, mert Belitzky János visszaemlékező levelében12 a fővárosi levéltárba kerülését 1935 elejére teszi. E közlés hitelét erősíti, hogy levele Írásakor Belitzkynek a birtokában volt két, a karpaszományos határőr Ungár Lászlót ábrázoló fénykép, amelyek 1935. november 1-jén a Városháza udvarán készültek. Ungár 1935 októbere és december 20. között a bajai határőrségnél szolgált.

Ekkor már szoros kapcsolatban állt a Domanovszky irányította Századok szerkesztőségével és ezen keresztül az ifjú történészgeneráció számos tagjával. Az 1935. évi választói névjegyzékben Budapesten, a Városmajor utcában szerepel középiskolai tanárként,13 és elsőként a Századok 1936. évi 3. számában megjelent recenzióban maradt el neve mellől a „(Pécs)” megjelölés.

Felesége 1932-re szintén diplomás, orvos lett. A család életében 1932 novembere hozta a következő fordulatot. November 19-én megszületett leányuk, Erzsébet Mária, majd a fiatalasszony 6 nappal később gyermekágyi lázban (!) elhunyt.14

Ungár ekkor már rendszeresen publikáló embernek számított. Az 1932. évi 3. számtól kezdve állandó recenzense volt a Századoknak, és szinte minden számban ismertetett egy könyvet. 1934-ben jelent meg első önálló munkája, „Pécs 1848- 49-ben” című disszertációja. Doktori vizsgát azonban csak 1936-ban tett.15

12 BFLXXXIV.3. 732/1987. Ungár levéltárba kerülését Belitzky János 1935 elejére teszi, néhány birtokában lévő fénykép segítségével idézve fel alakját. Tekintve, hogy a fényképekhez kötött adatok napra pontosak, többi adata is vélhetően elfogadható. A „szabad emlékezetből” származó adatokat már kritikával kell fogadnunk, amelyet éppúgy indokolhat a visszaemlékező magas életkora -78 éves volt ekkor , mint a fiatalkori „köztudafPéldául Beliczky Ungár apjára mint félzsidóra emlékezett vissza, és Ungárt katolikusnak tudta.

13 BFL IV. 1405. Budapest Székesfőváros Központi Választmányának iratai. Választói névjegyzékek, 1935, 1943, 1944. Az adatok valamennyi jegyzékben azonosak, kivéve a születés évét: az 1943. évi jegyzék azt tévesen - valószínűleg másolásai hiba következtében - 1906-ra teszi. A fővárosi tanárokról készült, hiányosan megmaradt alkalmazotti kartonok között sem lelhető fel a neve. Ld. a 21. és a 22. sz. jegyzetet.

14 Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban BaML) Baranya vármegye állami anyakönyvi másod- példányainak gyűjteménye (továbbiakban: Bv. áll. akv.). Pécs belvárosi születési anyakönyvek, 1122/32.; BaML Bv. Áll. akv. Pécs belvárosi halotti anyakönyvek, 1286/1932. A gyermeket- Belitzky János hivatkozott visszaemlékezése szerint - később hozzátartozók gondozták, nevelték. A kézirat lezárása után fejeződött be az 1941. évi népszámlálási lakásivek rendezése, így annak a Városmajor utcai íveiből megállapítható, hogy Ungár - a kislányával együtt- Kuricsáner Margit orvosnővel élt egy háztartásban. BFL IV. 1419. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. Az 1941. évi népszámlálás budapesti felvételi és feldolgozási iratainak gyűjteménye.

15 BaML A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Kar iratai. Doktori könyvek, 2. köt. 148/1936. 1936. június 24.

217