Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Szempontok a Zwack-szeszgyár 1915 és 1950 közötti történetének megírásához
Bár szintén nem tartozik már szorosan a gyár történetéhez, tudjuk, hogy a Pestre települt generáció - közülük is főként József és Miksa - nyilvánvalóan szoros kapcsolatot tartottak az otthon maradt testvérekkel, unokatestvérekkel, hiszen róluk végrendeleteikben többekről megemlékeztek a javukra tett kisebb-na- gyobb adományokkal. A következő generációk során ilyen mélységű, fontosnak ítélt kapcsolatra nincsenek adatok.8 Zwack József volt a legidősebb a gyermekek között, bár azok pontos születési idejét csak a házassági, illetőleg a halotti anyakönyvezéskor történt bemondás alapján, visszaszámolással lehet megbecsülni. Annyi azonban bizonyosnak tekinthető, hogy a Pestre került négy fiú közül József volt a legidősebb, míg három, kis korkülönbséggel egymást követő testvére hozzávetőlegesen 15 esztendővel volt fiatalabb nála. Józsefre vonatkozóan a legkorábbi pesti vonatkozású adatunk az, hogy 1846-ban letelepedési jogért, 1847-ben pedig szeszfőzési jogért folyamodott a tanácshoz. Ezt követően a lipótvárosi Marokkó-udvarban, majd a Terézvárosban működött a szeszfőzde, amely 1852-ben gyári működési engedélyt kapott.9 Zwack József 1860-ban polgárjogot is szerzett Pesten. A következő fontos családi adat, hogy 1863-ban Miksa kért pálinkamérési jogot, amelyet csak 1865-ben kapott meg. A két testvér 1866. augusztus 6-án jegyeztette be július 22-én alapított szeszgyárát. Ekkor még Miksa csak korlátozott jogokkal rendelkezett, hiszen míg József a saját nevében, addig Miksa a „Jós. Zwack et Co.” aláírással volt jogosult a cég képviseletére. Az új cégtörvény életbelépése után a társtag testvérek egyenrangú beltagokká váltak, és az új cégkönyvbe 1876 júniusában már így jegyezték be őket. Arra vonatkozóan, hogy a másik két, már szintén Pesten élő testvér milyen szerepet játszott az üzletben, nincsenek információink. A következő, rendelkezésünkre álló adat, hogy a céget közkereseti társaságként jegyezték be, amely a legkevesebb hatósági ellenőrzés és nyilvántartási jogkört engedte meg. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a szükséges okmányokat, így a társasági szerződést is, csak bemutatni kellett egy-egy adat módosításához, 8 A kutatás jelenlegi fázisában azt sem vethetjük el, hogy esetleg rokonuk lehetett az a Zwack Károly pincemester is, aki Pesten, az Üllői úti új - a mai Szent István - kórházban halt bele égési sérüléseibe. Az elhunyt 24 éves nőtlen, Áron Zwack és Honig Teréz fia volt, aki a Battelautól alig 20 km-re fekvő Teltschből (ma: Telő, Csehország) származott. További életrajzi adatai ismeretlenek. 9 A Pesti Elsőbíróságú Királyi Váltótörvényszék iratai - közöttük az 1864 előtti cégjegyzékek - a II. világháború alatt megsemmisültek. 197
