Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti Hupf-Mayerhoffer család. A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18–19. században
delkezett legalább egy, esetleg több részből álló nagyobb szőlővel, több helyen egy-két présházzal együtt. Szántó hasonlóképpen több helyen is található volt, Mayerhoffer János hagyatékában pedig külön kiemelték, hogy házaihoz tartozott egy-egy kültelki rét is. Az ingatlanok összértékét számítva megállapítható; a szegénynek számító Uhl család kivételével értékük mindenhol önmagában is jelentős összeget képezett. Az ő -1. i. Uhlék — esetén kívül csak Regina asszony házának és szőlejének értéke maradt 10 000 ft alatt. Ezek az értékek — minden spekuláció és mobilizálás ellenére is - a vagyon 75-80%-át tették ki, mely fölé csak éppen az említett két esetben emelkedett, és harmadikként csatlakozott hozzájuk Mayerhoffer Anna hagyatéka, ahol viszont a lakóház értéke magában foglalta az eladott ingóságok árát is; csak az ingatlan értékét tekintve ez 75% lehetett.6 75% alatt mindössze két esetben volt az ingatlanok vagyonaránya. A fiatalon elhunyt Hupf József halála után éppúgy özvegye forgatta tőkéjét, mint Wagner Ignác halálát követően, bár a két eset között lényegi eltérés is van. Hupf József hagyatékában - 10 évvel halála után! - nem kevesebb, mint 10 db, 600 és 700 ff közötti értékű, 2-3 éves tőkekihelyezésről szóló nyugtát találtunk, míg Hupf Eleonóra egyetlen tételben, Rosina lányának kölcsönözte a pénzét. Ha már a pénzkölcsönzést tekintjük végig, fel kell hívnom a figyelmet e folyamat reciprokára, a kölcsönfelvételekre is. Amint a családfáról is leolvasható, számos esetben maradt a férje halála után egyedül olyan özvegyasszony, aki - más jövedelemforrás hiányában - kamatozó kölcsönt adott, illetőleg vett fel. Utóbbinak aránya ugyanúgy változó, mint a kiadott összegeké. Wagner özvegye a már említett egyetlen kölcsöntől eltekintve nem mozgatta a vagyonát, ezzel szemben Hupf Tamás özvegye és nászasszonya jelentős összegű pénzt mobilizált, akárcsak Hupf Erzsébet, vagy utóbbinak szintén Erzsébet nevű lánya. S bár e tőkék jelentős részét kifizetetlen számlák képezték, a túlsúlyt mégis a kamatozó kölcsön jelentette, amely többnyire 1000 ft alatti összegekből tevődött össze, bár előfordult 6000 ft értékű kölcsön is. Mindezek között azonban legérdekesebbnek tűnik az a jelenség, hogy a kölcsönügyletek a családon belül jöttek létre, főként a nagyobb összegek esetében. Ezek aránya 60%-ra tehető. * * * 6 18 A ház mellett - részletes leltár készítésével, tételenkénti árveréssel - eladták szőlőjét is. Az összesített eladási értékből, amely a leltárban az ingatlan értékeként került feljegyzésre, 18% volt az ingóságok (bor, szerszámok, stb.) ára.
