Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén

mesterség céhes céhen kívüli céhes iparos [fő] céhen kívüli iparos [fő] zsidó iparos [fő] összes iparos [fő] mester [fő] legény [fő] mester [fő] legény [fő] 1770 1767-1775 gombkötő­­7­­­­­posztókészítő 1 7 3­2 2­4 kelmefestő 1­­­­­­­(festő)*­­­­­1­1 kötélverő 2 2­­­­­­zsinórverő­­­­­6­6 Bőripar tímár 1­2­­­­­nyereggyártó 1 3 1­2 1**­3 kordovánkészítő­­­­1­­1 Ruházati ipar szabó­­­­1 15 8 24- magyar­­4­­­­­- német 1­16 11­­­­nadrág­­­­­­­2 2 SZŰCS 3 1 1­5 2 6 13 kesztyükészítő 2­­­2­­2 harisnyaszövő­­1­5­­5 övkészítő­­­­1­­1 süveges­­1­­­­­Endrei a textiliparba sorolja be, feltételezhetően kelmefestő. Endrei 1995. 267. p. Uo. Nyomdahiba következtében kimaradt szám, amelyet az összegszámok alapján javítva tün­tettünk fel. 187

Next

/
Thumbnails
Contents