Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén

HITELKONVERZIOK*

ANAGYKÁLLÓI KÁLLAY-CSALÁD HITELÜGYEI A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN

„Aki a végből, hogy adósságának feltételeit megjavítsa, kedvezőbb feltételek mellett új adósságot vállal és a régit megszünteti, adósságát convertálja.”1 A fenti definíciót gróf Wickenburg Márk az államadóssági konverziók szakértőjeként vetette papírra a

19. század végén, de a mondat nyilvánvalóan mindenféle adósságra értelmezhető. A

20. század első felének kiváló közgazdásza, Heller Farkas külön megemlítette, hogy az adósságok átváltoztatása „a magánhitel terén is előfordul, bár korántsem oly széles körben, mint a közületi hitelnél”.2 S bár ő nem gondolt a történeti kifejlődésre, állítása még inkább igaz lehetett, amikor még jóformán nem állt rendelkezésre közületi hitel. Azt ugyan nem állítjuk, hogy minden adósság voltaképpen konverzió útján keletkezik, de az nem vitatható, hogy a hitelek jelentős részének hátterében valamifajta konverziós ügylet húzódik meg.

Ha az eladósodás folyamatát életciklus-szemléletbe ágyazva vizsgáljuk, akkor a fiatalemberek veszélyes adósságcsinálásában a szülők terheinek nem ismerete és a saját felelősség nélküli költekezés erősíti egymást. Széchenyi István igen fogékony volt erre a nézőpontra: „A fiatal birtokos vagyonai átvételekor ritkán tudja, mennyi adóssága, mennyi jövedelme, szóval mije van.”3 Aztán a kezdeti pénzbőséget hamarosan pénzszükség váltja fel, s mire meglett emberré válik, már nyakán a baj. „Ha végre szü- kebb lesz az állapot, és se a’ jószág, se az özvegyek, árvák ’s kisebb birtokosok serege nem állít ki elég pénzt, akkor ’egy generalis rendbehozási planum koholtatik, melly a’ nagy birtokost elvégre egészen tenkre teszi, mert a’ mindenféle czikornyás nevekkel készült operatumból végre az sül ki, hogy a’ birtokos mindenét aláírta igen kévésért, vagy semmiért.’’[sic!]4 Széchenyi ugyan nem a Kállayakról írta a fenti sorokat, ám mint alább látni fogjuk, szavait sokan emlegethették utólag.

* A kutatást az OTKA 68 356 számú pályázata keretében végeztem.

! WICKENBURG, 1898. 460.

2 HELLER, 1921.234. Felsorolja a konverziók különböző lehetséges céljait: kamatcsökkentés, tőkeálladék- csökkentés, újabb kölcsön felvétele, rövid lejáratú kölcsön hosszú lejáratúvá alakítása. Uo. 234-235.

3 SZÉCHENYI, 1830. [Reprint, 1979 ] 202.

4 Uo. 203.