Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
66 Reformálódó régi rendszerek emlékezett.130 Közben, bár ez ismét csak a keményebb üzleti világ feltételrendszere, Strasser nagykereskedőtől két hétre 1000 forintot vett kölcsön, 9%-os váltóra.131 Végül kiutazott Nézsára, s elkérte Nina tantétól 9500 forint értékű úrbéri kötvényeit. Vele kétségtelenül előnyösebb kölcsönszerződést kötött, amikor egy évre adott neki 6%-os kötelezvényt, „hasonlólag úrbéri papírokban fizetendőt”.132 Ezt a legintimebb hitelkört is racionálisan használta, amennyiben alacsonyabb kamatozás végett fordult hozzájuk. Kállay Béni tehát, ha csak az 1863-1865 közötti, részletesen dokumentált időszakra koncentrálunk, meglehetősen változó feltételek mellett volt adós és hitelező. Kezdetben úgy tűnik, hogy inkább bővében volt a pénznek, de 1865 végére súlyos hitelínséget élt át. Tulajdoníthatjuk ezt épp a jelzett években kibontakozó, mesterséges pénzszűkét teremtő, Ignaz Plener-féle deflációs törekvések következményének. 1865 végi súlyos pénzzavarának magyarázatát azonban nem lehet egyszerűen a gazdaságtörténeti trendek világában keresnünk. A Rabatinsky Marie-hoz fűződő intim viszony (és annak finanszírozása) nélkül az egész jelenség érthetetlen lenne. Pedig az igazán komoly teher, a Marie-tól 1866. október 16-án született Stephan fia eltartása a két fennmaradt napló közötti hiátus időszakában került be a költségvetésbe.133 A két napló vezetése közötti időszakra esik, amikor Kállay Béni és barátja, Szögyény László közösen egy nagy hitelügyi munka megírásába fogtak. Olyan művet szerettek volna letenni az asztalra, amely nemcsak a tudományos követelményeknek tesz eleget, hanem gyakorlati, technikai ismerteket is nyújt, s egyben hozzászólás a kor hazai hitelpolitikai kérdéseihez is.134 A munka tudomásunk szerint nem készült el, bár a két barát a témához komoly anyagot gyűjtött össze. Érdekes, a korhangulatra és az újabb nemzedékre jellemző mozzanat, hogy amikor először összeültek megbeszélni a készülő művet, Széchenyi hajdani munkáiról „megfeledkeztek”.135 De az sem véletlen, hogy Kállay fennmaradt jegyzeteiben milyen gondolatok álltak a középpontban: „Helytelen azt hinni, hogy a hitelnek nincs más célja mint a létező vagy meglévő tőkét mozgósítani, mert a hitel csak úgy lehetséges, ha egy már meglevő tőke egy oly másért cseréltetik 130 „És így ismét egyel kevesebb azok száma kik engem igazán szerettek... Vele 30 évi hűség és szeretet szállott sírba; ilyet többé én nem találhatok.” MOL P 344 c/d 31. k. 264. (1869. július 20.) 131 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 126-127. (1865. december 14-15.) 132 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 130-131. (1865. december 21.) így sikerül még szilveszter előtt Strassertöl visszaváltani 1000 forintos két hetes váltóját. Uo. (1865. december 30.) A tantétól felvett kölcsön úgy ért véget a belgrádi napló tanúsága szerint, hogy a nagynéni felmondta azt. MOL P 344 c/d 32. k. Belgrádi napló. 145. (1870. szeptember 25.) De az ügylet továbbra is félig-meddig a rokoni körben maradt: sógora, gr. Teleky Gusztáv kínált neki fedezésül 10 000 forintnyi erdélyi úrbéri papírokat. Kállay pedig erről egy kötelezvényt állított ki. 133 A keresztségben a Stephan Ladislaus Groman néven anyakönyvezett fiú születéséről, apanázsáról lásd KÖVÉR, Magánélet, 2008. 84—85. 134 A munka tervezetéről MOL P 344 Kállay Béni. 1. d. B. Levelek. 293-294. Szögyény Marich László (Csóor, 1867. március 7.) Édes Bénim. 135 Szögyény Marich: „Széchenyi Hitel- és Stádium-ában, - melyeket múltkor elfelejtettünk feljegyezni - böngésztem és találtam bennök sok haszna vehetőt.” Uo. 294v.
