Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén
Hitelkonverziók. A nagykállói Kállay-család hitelügyei a 19. század közepén 61 3500 forintot bankutalványban és 2920 forintot készpénzben. Összesen tehát 6420 ft- ot. Ebből Kéler közvetítői díjaként lejött 300 forint, amiből azt is láthatjuk, hogy a tranzakciós költségek nem függtek közvetlenül az ügylet értékétől.105 Demelic egyébként még a belgrádi évek elején is Kállay komoly hitelezője volt. 1869 elején az imént tárgyalt 30 000 forintnyi, október 20-án lejáró tartozás meghosz- szabbítását kérte tőle. A feltételek szigorodását jelzi, hogy a bécsi pénzember csak abban az esetben járult hozzá a prolongáláshoz, ha a kamatot 6%-ról 8%-ra emelik.106 Ez a kamatemelési kísérlet adott lökést ahhoz az elhatározáshoz, hogy a frissiben alakult Szolnoki Takarékpénztártól, (ahol egyébként is részvényeket jegyzetek) kérjenek kölcsönt. Amennyire az ügyletben szereplő nevek alapján lehet következtetni, végül 50 000 forintot vettek fel, mert a feltételek nem voltak jobbak, mint a fent tárgyalt egyéb adósságok kondíciói, s azt is láthatólag a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól.107 Az így kapott összeget Demelic kifizetésére fordították. Kállay Béni április végi bécsi utazásakor személyesen ajánlotta fel Demelicnek a kölcsöntőke lejárat előtti visszaváltását, aki elfogadta azt.108 Még eltartott egy ideig, míg a régi kölcsönt ki-, az újat meg betáblázták, de május közepére sikerült ettől az emelkedő költségű tehertől megszabadulni, visszakapták a kötelezvényeket, s az egész ügylet során még meg is takarítottak 5000 forintot, ami takarékpénztári betétbe vándorolt.109 A váltó egyébként a legtermészetesebb módon tartozott Kállay Béni pénzügyi repertoárjába. Az egyes ügyletek tanulmányozása vezette arra, hogy - szerencsénkre - a legapróbb részletekbe menően feljegyezze a tranzakciók fortélyait. Visszatérő ügyfele Rökknek, akitől már korábban felvett 8000 forintos váltókölcsönét 1863 novemberében 3 hónapra prolongálta. A kamat 12%-os, azaz negyedévre 240 forint volt.110 A hol megszükítve, hol kitágítva meghosszabbított kölcsönfolyam eredete itt is a ködbe vész. Nagy szerencse viszont, hogy a két napló, az 1863-1865-ös pesti és az 1868-1875-ös belgrádi között ismét áthidalhatónak tűnik az értelmezésben a két év hiány. 105 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 130. (1865. december 20.) Aligha kell magyarázni, hogy a bánáti származású Demeliének miért is volt temesi úrbéri kötvénye. Az úrbéri kötvények árfolyamáról lásd KOVÁCS, 1971. 77-85. 106 MOL P 344 c/d 31. k. Belgrádi napló. 201. ( 1869. február 21.) 107 MOL P 344 c/d 31. k. Belgrádi napló. 223. (1869. április 16.) Az ügyet Kleh István referálta, a biztosítási iratot pedig Hajós bankigazgató írta alá. Uo. (1869. április 20; április 29.) Hajós József PHET igazgató (1856-1876), Kléh István választmányi tag (1858-1876). FENYVESSY, 1890. 309; 312. 108 MOL P 344 c/d 31. k. Belgrádi napló. 228. (1869. április 29.) 109 MOL P 344 c/d 31. k. Belgrádi napló. 238. (1869. május 19.) 110 MOL P 344 40. cs. E/b. Pesti jegyzőkönyv. 25; 140. (1863. november 15; 1864. július 23.) Nyilvánvalóan Rökk Szilárdról van szó (1799-1888), aki ezek szerint nem csak jól menő pesti ügyvéd volt, egyben a PHET választmányi tagja (1852-1876), hanem busás kamatra magánhitelnyújtással (és hitelszerzéssel) is foglalkozott. MÉ1II. 1969. 548; FENYVESSY, 1890. 313. A korszak uzsora-viszonyaira lásd SZABAD, 1965. 198-205.
