Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Bankrendszer-váltás – a Külkerbank (MKB) nézőpontjából
Bankrendszer-váltás - a Külkerbank (MKB) nézőpontjából 397 biztos nagyon érdekes időszak, az átalakulás első évei a magyar gazdaságban. Hirtelen túl sok mindenbe kezdünk, ez az én személyes véleményem, túl gyorsan nyitjuk a piacot, és evvel egyidejűleg a Parlament elfogad egy nagyon szigorú felszámolási törvényt, szanálási törvényt, amelynek eredményeképpen durván a magyar gazdaság egyharma- da azonnal csődbe jut, óriási munkanélküliség, ezeknek a nagyvállalatoknak a hitelei gyakorlatilag teljes egészében a bankrendszerben fedezet nélkül maradnak, hisz az ott maradt eszközállomány praktikusan értéktelen. ”24 Ebben a megközelítésben számos önkritikus elem is előbukkan, az MKB privatizációja késleltetésének magyarázataként mégis két külső mozzanat kerül előtérbe. Az egyik az, hogy az új (gazdaság)politikai vezetés nem tudta rászánni magát a magánosításra. A politikai rendszerváltást követően számtalan vita és bizonytalanság övezte a bankrendszer privatizációját (melyiket, egyenként vagy együttesen, mekkora részt lehet eladni, feltőkésítve vagy anélkül, hazaiaknak vagy külföldieknek stb.).25 A döntések ismét tartalmaztak személyes mozzanatokat is: a késlekedés egyik okaként szerepelt, hogy komoly erők a Budapest Bank (Bokros Lajos) elsőségét szorgalmazták . Végső soron az elbeszélések szerint most leginkább az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) volt az átalakulás hátráltatója. Az utolsó pillanatban, gyakorlatilag két választási forduló között, 1994-ben a pénzügyi kormányzat szánta el magát (a bajor tartományi kormánnyal karöltve), s megtörténhetett az MKB privatizációjának első, nagy lépése. A részben tartományi kézben lévő Bayerische Landesbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mint stratégiai befektető tulajdonosi pozícióba kerülésével az MKB tulajdonképpen megtette a döntő lépést a bankrendszer-váltás folyamatában. A megvalósult tőkeemeléses privatizáció az egyik lehetséges forma volt, amelynek kivitelezésében ismét a politika jutott meghatározó szerephez.26 De hogy sikeresnek bizonyult, azt egyre inkább a bank üzleti stratégiája tette lehetővé. * * * A bankrendszer-váltás külkerbankos elbeszélését a történet egy lehetséges változataként fogtuk fel. Természetesen az interjúk során megszólaltattuk a többi oldal (PM, KKM, MNB) korabeli képviselőit is. Mégsem a történet más verzióit kívántam ezúttal (re)konstruálni. Az írott forrásokat sem akartam kijátszani a szóbeliekkel szemben, hiszen a történésznek tisztában kell lennie azzal, hogy azok is, ezek is emberi „csi- nálmányok”. Ráadásul azóta az interjúszövegek is írott formát öltöttek és archiválva 24 Erdei Tamás-interjú, OSZKTIV (2000. április 3.) 25 A bankprivatizációról a Külgazdaság hasábjain 1997-1998 folyamán zajlott vitán túl összefoglalóan lásd: VÁRHEGYI, 1998; MIHÁLYI, 1998. 318-347; MIHÁLYI, 2000. 26 Az MKB-privatizáció történetének legautentikusabb és legtömörebb összefoglalása Erdély Zsigmond Gábor bankelnök levele Békési László pénzügyminiszterhez 1994. július 6-án. Közölve: Kövér, [2001] 311-313.
