Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Az államosítástól a privatizációig. Egy magyar bank útja a 20. század második felében
388 Rendszerváltások: a 20. század második fele BLB a főrészvényes.20 21 2000. május 31-i állapot szerint a BLB tulajdoni hányada már 85,35%. Ahogy a mostani elnök-vezérigazgató fogalmaz: „Ez olyan szempontból megnyugvást jelentett, és biztos szakmai hátteret, és nyugodt életet a menedzsment számára, hogy legalább világos volt a tulajdonos. Ráadásul a tulajdonos olyan szakmában dolgozik, mint a menedzsment, tehát nem volt probléma szakmai kérdésekről beszélni. Én személy szerint ezt tanultam ebből, sokan nem értenek egyet evvel, és nem is akarok én ebben igazságot tenni, én személy szerint örülök ennek. Teljesen világos, tiszta a menedzsment mögötti háttér, ha valamire nemet mondanak, az hétszentség, hogy nem, ha valamire igent mondanak, az hétszentség, hogy igen. ”2' A tulajdon-probléma, amelyet az államszocializmus sohasem tudott megoldani, rendezettnek tűnik. Ha a privatizáció csak ennyit ért el, kétségtelenül nagy lépést jelent a magyar gazdaság fejlődése terén. A kiéleződő verseny is szelektál a bankrendszer szereplői között, de azért tőkeallokációs szempontból annak is jelzés értéke van, hogy a többszöri tervezgetés ellenére az MKB részvényei még mindig nem kerültek a tőzsdére. Hogy a tulajdonjogok közgazdaságtana miként alkalmazható a bank privatizáció utáni történetére, arra csak a tulajdon hasznosításának hosszabb távú elemzése adhat választ. 20 Mihályi, 2000.45—46. 21 OSZKTIV Erdei Tamás-interjú (2000. április 3.). Készítette: Hanák Gábor. Az átalakulás kimenetelében igen komoly szerepet játszott a magyar vállalatirányítási struktúra vegyített jellege. „ Ők [a bajorok] természetesen az igazgatóságban ott vannak, és a felügyelőbizottság elnöki posztja náluk marad. Ez egy picit abból is adódik, a történelmi hűség kedvéért ezt el kell mondani, hogy mai napig igazából nem értik a magyar vállalati struktúrát, hisz ez az igazgatóság és felügyelőbizottság az angolszász és a német kultúrának egy keveredése. Hiszen ott is van igazgatóság és felügyelőbizottság, de azt Vorstandnak hívják, és abban csak az executivok vannak. Az a napi body-ja, a board of menedzsment, az iigyvezetősége a cégnek. És van az Aufsichtsrat, ami a mi felügyelőbizottságunknak felel meg, ami ha ülésezik, az elnök is remeg, mert az az igazi. Ott nincs benn senki az ügyvezetésből, azon az igazi tulajdonosok által képviselt testület adja a mandátumot a menedzsmentnek, és minden sorsdöntő kérdésben döntést ö hoz meg igazából, ami az egész bankot érinti, míg a Vorstand az egy testületként vezeti és működteti a bankot. Nos ebből van, hogy nálunk van igazgatóság és felügyelöbizottság is, évente változik, hogy lehet-e az ügyvezetés benne, vagy nem lehet benne, hány fő legyen a tulajdonostól, hány fő legyen magyar, hány fő legyen külföldi. De minden évben változtatják a hitelintézeti törvényt, és igazából fogalmuk sincs, hogy most az igazgatóság erős vagy nem erős. Nálunk megfordítva van, létrehozzuk a felügyelőbizottságot, de hát egy semmi, egy könyvvizsgálói testület tulajdonképpen, ha jobban megnézzük, és egy ilyen ügyészségnek lehetne talán hívni, mert semmi más feladata nincs, mint hogy kontrollálja, hogy az igazgató a törvényesség mezsgyéjén jár-e el, és a tulajdonosoknak jelenti, hogy minden törvényes, és a számok rendesen vannak összállítva. Az igazi hatalom az igazgatóság kezében van. Nem értik igazából, azt mondják, biztos, ami biztos, az Aufsichtsrat elnöke legyen német, a felügyelőbizottságé, és az igazgatóságban benne vannak, természetesen többségben, egy fővel többen, mint a menedzsment. " Uo.
