Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Rendszerváltások: a 20. század második fele - Az államosítástól a privatizációig. Egy magyar bank útja a 20. század második felében
380 Rendszerváltások: a 20. század második fele Az MKB-t két évvel a bankrendszer államosítása után, 1950-ben vadonatúj bankként hívták létre, részvénytársasági formában. Eredetileg az egyszintű bankrendszerben a „specbanki” külkereskedelmi banki funkciókat az államosított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megmaradt szervezetére (ún. bankcsonkjára) bízták, de az államosítások és az elmaradt kártalanítás megtorlásaként végrehajtott külföldi foglalások miatt egy teljesen „szűz” intézményt hoztak létre, amely ezáltal nem volt kitéve a lefoglalás és elkobzás (arrest) veszélyének. Az intézmény megalakításának előkészítéseként 1950 nyarán még három alternatíva fogalmazódott meg: a. egységes devizabank-szervezet jöjjön létre az MNB egyik osztályaként, és ez csak „fedőszerv” gyanánt használja a megalakuló MKB-t b. az MKB élesen elválasztott feladatkört, külön szervezetet kapjon, s csak az elvi irányítás maradjon az MNB kezében; ez volt „a 20—30 fős önálló, kis devizabank terve” c. az egységes deviza-szervezet maga az MKB Rt. legyen, amely a PM megbízásából az MNB közép-devizahatósági feladatkörét is lássa el. A kezdeti bizonytalankodás után a PM kollégiuma, majd a Népgazdasági Főtanács a második megoldás mellett döntött. Az alapításkor a pénzügyminisztérum jogászának kérésére a külkereskedelmi miniszter „a külkereskedelmi vállalatok súlyának és exportvolumenének figyelembevételével” a befizetendő összeget felosztotta a külkervállalatok között. Ugyanakkor a pénzügyi tárca gondoskodott arról, hogy az „összegek a részvényjegyzés céljaira az egyes vállalatoknak megfelelő alapként kamatmentesen rendelkezésre bocsáttassanak”.3 A miniszteri döntés értelmében a részvényeslistára a vállalatok a PM által meghatározott arányban kerültek. A cégnevek később változtak, de az arányok lényegében nem. (A Külforgalmiból később Hungarotex, a Bőr, szőrméből pedig Tannimpex lett.) A névleges alaptőke 100 millió forint volt, de az induláskor valójában csak 30 millió került ténylegesen befizetésre, és ez az ötvenes évek folyamán gyakorlatilag így is maradt. Állami vállalat esetén látszólag nem sok értelme van feltenni a kérdést: ki is volt a bank tulajdonosa? Pedig már az alapításkor megmutatkozott a helyzet összetettsége. Az igazgatóságba három főt a Nemzeti Bank, egyet-egyet a Külkereskedelmi Minisztérium és aNIKEX, egyet pedig maga a Bank delegált (Téglás Gézát 1950. november 1-jével a PM nevezte ki - az állami vállalatok beosztási nómenklatúrája szerint - „vállalatvezető” munkakörbe, a részvénytársaság alapszabályai alapján „ügyvezető igazgatóként”). A felügyelőbizottságban az MNB-t, a PM-et és KKM-et egy-egy fő képviselte. Kié volt vajon a vagyontárgy használatának joga (usus), a vagyontárgyból származó hasznok el3 MOL XIX - L - 1 - k. PM Nemzetközi kapcsolatok 81. d.
