Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Rendszerváltások: a 20. század második fele - A bankszervezéstől a bankcsonkolásig. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948–1950)

A BANKSZERVEZÉSTŐL A BANKCSONKOLÁSIG

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint specbank (1948-1950)

A gazdaságtörténet-írásban a magyar bankrendszer története általában véget ér az államosítással.1 Ha szó is esik a nagybankok sorsáról az államosítás után, ott leginkább arra kerül a hangsúly, hogy kezdettől a szovjet típusú egybankrendszer mintáját vették célba.2 S ez a későbbi út ismeretében retrospektive igazoltnak is tűnik, hiszen a mindenes központi bank köré szervezett specializált intézetek funkcionális együttműködése adta a szisztéma lényegét.3 Ha azonban figyelmesen olvassuk a mára jórészt publikált magyarországi forrásokat, észlelnünk kell a lineárisnak látszó fejlődés töréseit, cikk- cakkjait.4

Az államosítással kapcsolatos tervezgetésnél eleinte egyértelműen a már rendelkezésre álló bankszervezet „racionalizálását” hangsúlyozta Antos István (1908-1960), a PM kommunista államtitkára: „A speciális feladatokra az erre legalkalmasabb, a feladatok ellátására már többé kevésbé beállított intézetet kell kiválasztani.”5

Még egy félév sem telt el, amikor Hay László (1891-1975) régi moszkovita veterán, eredetileg orvos, ekkoriban az MNB igazgatója, az MKP Bankszervező Bizottsága részére készített javaslatában leszögezte: „Azok a rendszabályok, amelyeket a nagybankok államosításával kapcsolatban a legközelebbi jövőben foganatosítunk, pénzintézeteink problémáinak csak átmeneti rendezését jelentik. Végső fokon egy központi állami bankot kívánunk létrehozni, amely köré speciális rendeltetésű bankok csoportosulnak és az a távolabbi célunk, hogy a bankszervezet csak bankszerü tevékenységet

1 Tomka, 1996.

2 BEREND, 1962. 371-372; PETÖ-SZAKÁCS, 1985. 106-107.

3 A szovjet példa ismertetése: SALUSINSZKY, 1947. 20-24; ATLASZ, 1948. 6. 23-30. Mindkét ismertetés kiemeli: az ún. specbankok (Prombank, Szelhozbank, Torgbank, Cekombank) szerepe a hosszú lejáratú finanszírozás. Utóbbi történetileg azt is megállapítja, hogy ez a hitelrendszer nem az államosítás, hanem a sztálini iparosítást szolgáló 1930-32-es reform következtében alakult ki. Uo. 27-28.

4 A forrásokat szelektálva Tallós György (1920-2005) adta ki, aki maga is aktív részese volt a hajdani átalakításnak. TALLÓS, 1989.

5 Antos István feljegyzése Gerő Ernő részére (Budapest, 1947. szeptember 5.) A szervezeti felépítés terve ekkor Így nézett ki: a. Ipari invesztíciós és forgótőke hiteleket nyújtó bank („Hitelbank, esetleg Leszámítoló Bank látszik alkalmasnak”); b. A külkereskedelem, továbbá a belkereskedelem nagyobb tranzakcióinak irányítására és finanszírozására „a Kereskedelmi Bank látszik legalkalmasabbnak”; c. Állami üzemek pénz- és hitelforgalmának lebonyolítása „a Pénzintézeti Központra bízható”; d. Mezőgazdasági beruházási és akció hitelek folyósítására „az Országos Szövetkezeti Hitelintézet hivatott”; e. A magán- gazdaság számára „egy betétgyűjtő és fizetési forgalmat ellátó bank kialakítása kívánatos a Leszámítoló Bank és a Pesti Hazai szervezeteinek felhasználásával”. TALLÓS, 1989. 464-465.