Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Bécsi és pesti bankok a Balkánon a századfordulón
Bécsi és pesti bankok a Balkánon a századfordulón 361 A tőkemegoszlás százalékos arányai jól mutatják, hogy a kommanditálás időszakában (1890-1904), amikor a nemzetközi értékpapírpiacnak nem jutott szerep az alaptőke megszerzésében, a bank első számú külföldi hitelezője a Kereskedelmi Bank volt. A német és francia bankok részesedése a részvénytársasággá alakulás során nőtt meg, s eközben a világháború előtt a német tőkepiac tett szert döntő jelentőségre (1912: 46,5%). A külföldi tőkerészesedés ellenére a Kereskedelmi Bank megőrizte meghatározó befolyását. Nemcsak két igazgatósági helyet birtokolt, hanem M. Blank vezérigazgató levelét is, amelyben „ígéri, hogy ezentúl is minden fontosabb üzletet előzőleg meg fog beszélni Weiss igazgatóval.”9 Ha a bécsi, prágai és budapesti bankok fióktelepeit és az általuk affiliált külföldi intézeteket térképre vetítjük a világháború előtt, sajátos területi szóródás ötlik szemünkbe. Londonban két bank rendelkezik fiókteleppel (Angol-Osztrák Bank, Länderbank), Párizsban csak a Länderbank, míg Frankfurtban ismét az utóbbi bír affiliált intézettel. Varsóban egyedül a Zivnostenskanak sikerült affiliációt létrehoznia. A többi fiók és szerződéses kapcsolat mind a Balkánhoz kötődik. 2. táblázat Fiókok és affiliált bankok a Balkánon Város Fiók Affiliáció Konstantinápoly 2Szmirna 2Bukarest4 Szaloniki 1 2 Belgrád 1 3 Szófia2 Forrás: Nagy Magyar Compass 1915/1916. Bp. 1916. Míg a Török Birodalom területén a fióktelep létrehozása dominált (a Prazska Uvemi Banka belgrádi fiókja kivételnek számít), a függetlenné vált balkáni államok előnyben részesítették a küldöldi részesedéssel gründolt önálló bankintézeteket. Ez annál is inkább érthető, mert a külföldi érdekeltségű bankok egyik elsődleges funkciója a szédületes tempóban özönlő államkölcsönök közvetítése volt. Másrészt igen jelentős részt vállaltak a külkereskedelem finaszírozásában. 9 MOL Z 34 PMKB Zöldkönyvek 48. cs. 108 (1905. október 14 ),
