Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - Bécsi és pesti bankok a Balkánon a századfordulón

BÉCSI ÉS PESTI BANKOK A BALKÁNON A SZÁZADFORDULÓN*

A Gründerzeit éveiben egy sor kvázi-intemacionális bank keletkezett. A Franko-ban- kok hátterében a frankfurti bázisú Erlanger ház állt.* 1 A Franko-bankok balkáni expanziójának példája volt a Prva Srpska Banka. Az olyan intézetek azonban, amelyek elsősorban vasúti és iparvállalatok értékpapírjainak kibocsátására szakosodtak, kivétel nélkül felszámolásra kényszerültek az 1873-as krízis után.2

A nyolcvanas évek elején a Bontoux-féle Union Générale kísérelt meg újabb térfoglalást Közép- és Dél-Kelet-Európában. A terjeszkedés zászlóshajója a bécsi Länderbank volt, amelynek igazgatóságát dekoratív francia arisztokrata nevek fényesítették. S bár az Union Générale csődje a Monarchiában is komoly tőzsdekrízist idézett elő, amelybe a pesti alapítású Magyar Országos Bank bele is bukott, ám a Länderbank talpon tudott maradni, méghozzá nemzetközi intézetként. Ebben szerepet játszott, hogy átfogó balkáni üzletgyarapítási koncepcióval rendelkezett. 1888-ban francia és helyi erőkkel társulva hozták létre a Banque de Salonique nevű intézetet, amelyből azonban a Balkán-háborúk idején fokozatosan kivonta a tőkéjét.3 1883-ban nyitotta meg kapuit a Banque de crédit Serbe (Srpska Kreditna Banka) a Comptoire d’Escompte de Paris közreműködésével,4 amelyben 1911-ben a prágai Zivnostenska is részt vállalt, a Länderbank azonban megőrizte majoritását. 1904-ben pedig bukaresti kommanditját is részvénytársasággá alakította Banque roumaine de crédit néven.5

Az „új bankstílusra” való áttérés után a nyolcvanas évektől a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank figyelme is a Balkán felé fordult. Már 1883-ban képviselőket küldött Belgrádba és Bukarestbe információgyűjtés céljából. Szorosabb üzleti kapcsolatok kiépítésére a nyolcvanas évek végén került sor, először 1888 végén a Banque Andreevits et Co. bankházat kommanditálta Belgrádban, majd 1890. január 1-től a bukaresti Marmorosch, Blank et Co. céggel tette ugyanezt. A gyors ütemben fejlődő bukaresti bankházban a Darmstädter Bank is érdekeltséget vállalt, majd 1905 elejétől

* Eredetileg 1985-ben, az International Banking című bellagiói konferenciára készült. Az itt olvasható írás részlet az e kötet számára átdolgozott, Az Osztrák-Magyar Monarchia bankrendszere a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok rendszerében címen megjelent tanulmányból. In: Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emlékének. (Szerk. Mazsu János) Debrecen, 1991.43-63.

1 EMDEN, [1937)397-398.

2 STEINER, 1913. 217-218; KÖVÉR, 1984 (lásd ebben a kötetben!); LAMPE, 1972. 136.

3 MICHEL, 1976. 265.

4 LAMPE, 1972. 137; MICHEL, 1976. 263.

5 MICHEL, 1976. 264.