Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A Rothschild-konzorcium, a Magyar Általános Hitelbank és a magyar államadósság (1873–1914)
356 Nemzetközi hálózatok Az 1910. évi márciusi járadék szerződéses részesedése, az elhelyezés és a szelvénybeváltások (250 millió K névérték) 7. táblázat Magyarország Ausztria Vámkülföld Szerződéses részesedés (%) (30,44) (44,56) (25,00) Elhelyezés a kibocsátáskor (%) (16,4) (26,4) (56,4) millió K 41 66 141 Szelvénybeváltás % (1913. szeptember(42,4) (17,6) (38,8) 1914. március) millió K 106 44 97 Szel vény beváltás % (1917. szeptember(15,6) (14,8) (64,8) 1919. március) millió K 39 37 162 Forrás: MÓL MÁHZ51 16. cs. 226. t. A kiválasztott példa jól mutatja az értékpapírok hullámzását: a túlnyomóan Bécsben szerződött, majd döntő részben vámkülföldön kibocsátott renték a világháború előttig nagy mértékben hazaáramlottak, hogy aztán a világháború végére minden korábbit meghaladó mértékben Németországba kerülhessenek. A járadékokban tehát időnként megnövekedhetett a magyar részesedés (itthon az aláírások összege a tízszerese volt a végül kiosztott értéknek, pedig 1907 után mindenütt a magyar járadék klimaxáról értekeztek), a pénztárjegyekben történő eladósodás azonban nem mutatta annak az erőteljes hazai felhalmozásnak a képét, amely a pénzügyminisztériumi szelvénybeváltás adatai alapján Fellner Frigyes nyomán oly meggyőzőnek tűnt.36 A magyar gazdaságtörténet-írás állítása a külföldi tőkék belföldi tőkékkel való felváltására sokkal inkább igazolhatónak tűnik mikroszinten, egy-egy címlet esetében, mint általában az egész korszakot illetően. A törzsfejődésre itt sem célszerű az egyedfejlődésből általánosítani. A kibocsátás mindig nemzetközi volt. A valutastabilizációt követően inkább nyílt mód egy sikeres emisszió után az értékek hazaáramlására, mint korábban. S erre azért is szükség volt, mert ez tette lehetővé újabb kibocsátások eredményes elhelyezését a nemzetközi piacokon. 36 A PM utoljára 1912-re publikálta a szelvénybeváltási adatokat. Ez alapján Fellner a vámkülföldi hányadot 1,8 milliárd koronára tette. Franz Bartsch statisztikai közlése viszont ugyanerre az évre vonatkozóan 2,3 milliárd K vámkülföldi elhelyezést valószínűsített. BARTSCH, 1917. Katus László ez utóbbi adattal számol, míg John Komlos a kétféle közlés átlagára teszi az 1912-es vámkülföldi adatot. KATUS 1978. KOMLOS 1983. 184.
