Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
330 Nemzetközi hálózatok és Hatvany-Deutsch Károly belépett a Leszámítolóbank igazgatóságába. Erre Kornfeld felszólította Hatvany-Deutsch Józsefet, hogy mondjon le a Hitelbank igazgatósági tagságáról. Ez meg is történt. Hatvany-Deutsch Sándor ekkor törölte végrendeletéből Kornfeld Zsigmondot, mint végrendeleti végrehajtót és a két ember között megszakadt a barátság és jórészt az érintkezés is.”37 Hogy mi „méltányos” és főképp „igazságos” a „bankok érdekei” szempontjából, azt most nem vitatjuk, témánk szempontjából azonban érdemes leszögezni, hogy ha az egyik legnagyobb hazai nagytőkés csoport koncentrált térnyerése nem kívánatos a Hitelbank irányításában, akkor rivalizálás és összefonódás párharcából alighanem az előbbi került ki győztesen, de akkor ki lehetett volna képes megjeleníteni a honi akkumulációt a tulajdonosok között? Talán maga a Hitelbank? Az 1875. évi kereskedelmi törvény rendelkezései folytán azonban egy bank nem birtokolhatta saját részvényeit. Maradt tehát, hogy feltételezzük: egy a bank által alapított, befolyásolt másik bank, vagy befektető közvetítésével tehette csak meg ezt. Szóba jöhet ilyenként a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt., amelyet a Hitelbank a Földhitelintézettel együtt 1893-ban alapított. A Hermes először az 1897-es tőkeemeléskor bábáskodott a Hitelbank részvényei körül.38 Tallós György — aki maga is a Hitelbanknál kezdte pályafutását - úgy tudta, hogy a „MÁH ipari és egyéb vállalati érdekeltségi körének szélesedésével párhuzamosan egyre nagyobb lett a MÁH-érdekeltségű vállalatok tulajdonába került és tartósan ott is maradt részvényeinek száma.” Részvényesi jogaikat „a MÁH tulajdonában lévő Hermes Magyar Általános Váltóüzletnél kötött szindikátusi letét formájában” gyakorolták.39 A deponálok listája szerint azonban a Hermes csak a század elejétől bukkant fel néhány évben a közgyűléseken részvényletevőként (1900: 250 db; 1904: 300 db), távolról sem rendszeresen (ez természetesen még egyáltalán nem kizáró ok!), ám igazán számottevő részvényletéttel csak 1907-től jelentkezett (1907. január: 1500 db; 1908: 2000 db). Ez azonban az általunk mos vizsgált időhatáron kívül esik. Összefoglalás Hogyan függ a két szál össze: a mindinkább a részesedési és folyóüzletre szűkülő szerződéses mozzanat és a részvénytulajdonlás? 1. Addig, amíg tőkebetétéhez két igazgatósági hely volt a biztosíték, addig nem volt különösebb jelentősége a CA számára a részvények demonstratív mértékű közgyűlési letétének (és - tegyük hozzá — birtoklásának sem). Ez utóbbi fontossága láthatóan 37 Radnóti, [1932] 99. Hatvany-Deutsch Károly egyébként valóban 1901 tavaszán tűnt fel a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatói posztján. Mihókféle Magyar Compass, 1901. 147. 38 MOL Z 50 MÁH 10. cs. 3. t. lg. tan. (1897. május 22.) 39 TALLÓS, 1995. 146.
