Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 323 kodott következtetésre jutnánk, nem árt felidézni, hogy az 1877. január 14-i rendkívüli közgyűlés az alaptőke leszállítását határozta el, aminek következtében 10 000 db részvény (2 millió frt névérték) felvásárlására, bevonására és 1878. november 7-én közjegyzőjelenlétében „tűz általi megsemmisítésére” került sor. Miután az 1879 márciusi közgyűlésen a Creditanstalt mindössze 40 db (vö. 1877: 1500 db; 1878: 780 db), Wiener Ede 2000 db, Rothschild S. M. pedig 2740 db letétét igazolta, nem lehet kétséges, hogy a kiugró 1877-1878-as deponálás inkább szólt a részvények elhamvasztásának, mint a hatalomgyakorlásnak.30 Igaz, az 1879-es 7145 db letétből csak a Rothschild-cég és Wiener Ede kétharmados részesedést mondhatott magáénak, valójában épp ekkortól kezdődik az a mintegy évtizedes periódus, amikortól a közgyűlési részvényletétek iránt egyáltalán megcsappant az érdeklődés. Másként fogalmazva: a kisrészvényesek is rájöttek arra, hogy a túlsúlyt egyötödös letét mellett a nagyok játszva biztosítani tudják. Mintha azonban ebben a periódusban, s különösen annak második felében, Wiener Ede halálával (1886. október 14.) a CA érdeklődése is lanyhult volna a Hitelbank iránt. Az elnök halála után derült ki, hogy valószínűleg korábbi lététéi jelentős részben saját birtokából származtak (fia, lovag Wiener Rezső 1889-1893 között 500-700 darabos depója legalábbis erre látszik utalni). 1885 tavaszától a bécsi Rotshchild-ház lététéi is felére zsugorodtak, jóllehet még ez is elégnek tűnt a mélypontjára szállt deponálási kedv egynegyedének majorálására. A meglehetősen kalandos úton előbb a nácik által Csehországba, onnan az oroszok által hadizsákmányként Moszkvába hurcolt, majd végül jelenleg a londoni Rothschild archívumban landoló bécsi Rothschild-iratokból egyedülálló módon, legalább az 1888— 1904 közötti periódusra rekonstruálható, hogy miként álltak és mozogtak a Magyar Általános Hitelbank részvényei az S. M. Rothschild-ház intern értékpapírkimutatásai szerint (4. ábra).31 kezdettől fogva, az intézet működésének beszüntetéséig magyarországi székhelyű, illetve lakóhelyű természetes és jogi személyek tulajdonában volt. Ezt vitathatatlan számadatok bizonyítják akár a nyolc évtized minden egyes évének elemzésekor.” Uo. 145-146. Mondanom sem kell, itt az állítás alátámasztásául egyetlen szám sem szerepel. 30 1876. december végén egyébként még a Hitelbank bank- és áruosztálya is 2460 db saját részvényt tartott tárcájában, ami az árfolyam szintentartására törekvés mellett jelezte a tőkeleszállítási előkészületeket is. Üzleti jelentés (1877. március 25.). 31 A bécsi Rothschild levéltár kalandos történetére lásd KÖVÉR, bécsi Rothschildok, 2001. 140-142. A levéltár anyagában két alkalommal is volt módom kutatni: először 1997 őszén az MTA - ÓTA cserekerete jóvoltából Moszkvában, valamint legutóbb 2004 júniusában a Habsburg Közalapítvány ösztöndíja támogatásával Londonban. A londoni levéltár-szerencsére-az orosz titkos archívum jelzeteit megőrizte. A hivatkozott értékpapírkönyvek fellelhetősége jelenleg: RAL 637 - 1 - 163; 637 -2-7
