Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)

Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)

320 Nemzetközi hálózatok súrolta alulról. Feltételezhetjük, hogy fontos (kritikus) kérdésekben döntő közgyűlé­seken, például kartellszerződést jóváhagyó rendkívüli közgyűlésen (1870. december), vagy, hogy mást ne mondjunk pl. tőkeleszállítás, vagy tőkeemelés elhatározásakor (1890. december) megnövekedett a részvényt letétbe helyezési hajlandóság. Ugyanezt mondhatjuk el krízis esetén is (1874, 1900), bár ez sem tekinthető általánosnak. A letét­be helyezők összetétele tehát elsősorban a befolyásra törő nyomócsoporto(ka)t mutatja. De a ki rendelkezik a bankkal kérdése szempontjából, ez talán fontosabb is lehet, mint a puszta tulajdonlás, hiszen a letett részvényeken belül a relatív többség megszerzése elegendő egy-egy döntés meghozatalához. 2. ábra Ha most a Hitelbank részvényletevői közül elsőként az ún. intézményi befekte­tőket vesszük szemügyre (ilyennek tekintettük az első időszakban a Rothschild S. M. céget és a Creditanstaltot, a kilencvenes évektől pedig idesoroltuk a szintén bécsi Bodencreditanstaltot), akkor a bécsi Rothschild-cég csak az 1870-es évek második fe­létől, a Creditanstalt pedig - hosszú éves kihagyások után - a kilencvenes évek közepé­től mutatott fel, akkortól viszont számottevő részvény letétet (3. ábra). A Magyar Általános Hitelbank kibocsátott, illetve közgyűlésen letett részvényei 1870-1905 m T —-----—■--------------------------------------------------------------------------------------—

Next

/
Thumbnails
Contents