Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt... 317 szezonálisan megnövekedő hiteligényének időszaka. Ráadásul ezekben a periódusokban az Osztrák Nemzeti Bank (1878-tól Osztrák-Magyar Bank) sem mindig tudott megfelelni a felfokozott hitelkeresletnek. Nem maradt más hátra, mint hogy ilyenkor a MÁH központ hitelezése nőtt meg ugrásszerűen. Nyilván meredeken hangzik, de mégis meg kell kockáztatnom az állítást: a szezonálisan megemelkedett hiteligények időszakában, tavasszal és ősszel, a hetvenes évek második felében a MÁH nemhogy külföldi folyószámlahitelt vett volna igénybe, hanem inkább a Creditanstalt tartozott neki, s a bank és áruosztálynak nem az osztrák partner, hanem saját központi részlege sietett segítségére. Ebben az értelemben a folyóüzletben már a hetvenes években sem az osztrák hitel-magyar adós fogalompár használata indokolt egyoldalúan, hanem a címben jelzett osztrák credit-magyar hitel sem tűnik abszurditásnak. Amíg azonban a CA 3 milliós tőkebetéte fennáll, a tőkemérlegben a magyar adóspozíció egyértelmű. A részvénybirtoklás Vizsgáljuk meg ezek után, hogyan alakult a kartellszerződés időszakában a részvények megoszlása! Szerencsés esetben rendelkezünk az alapításkori részvényaláírók listájával.22 A Hitelbank esetében nincs tudomásunk ilyenről. A sajtó előzetesen annyit közölt, hogy az alakuló bank 30 millió forintos részvénytőkéjéből egyelőre 15 milliót bocsátanak ki, s nyilvános aláírásra 3 millió kerül.23 A Creditanstalt igazgatótanácsi jegyzőkönyvéből az állapítható meg, hogy az aláírásra bocsátott részvényekből 811 912 darabot jegyeztek (91,35%-ot Bécsben, 8,65%-ot Pesten).24 A nyilvános aláírásra bocsátott 15 000 db részvény szétosztásáról megjelent kommüniké szerint az 1-150 db-ig aláíró 1 részvényt, a 151 -250-ig 2, a 251—350-ig 3, a 351—450-ig 4, a 450—551 -ig 5 darabot stb. kapott, ami azt jelentette, hogy összesen 15 631 darabot allokáltak, s a 15 ezer feletti többletet „az alapítók utólagosan sajátjukból kiegészítették.”25 22 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank esetében például rendekezünk ilyen névsorral. Lásd KÖVÉR, 1989. 118. 23 Magyar Crédit-mobilier. MÁÉ. 1867. június 23. 202. Az előzetes szétosztásról még bizonytalanabb adatok álltak a nyilvánosság rendelkezésére: „Mennyiben helyesek azon adatok, melyek az aláírásokra nézve forgásban vannak, nem lehet eldönteni. Mondják, hogy a bécsi Creditanstalt 2 millióval, az es- compte-társulat 1 millióval vesznek részt benne. Rothschild, Wodianer, Schey, Königswarter és Todesco szinte egy-egy milliót írtak volna alá.” A Creditanstalt idézett jegyzőkönyve egészében megerősíteni látszik a fenti sajtóértesüléseket. A fent már idézettt bécsi bankárok mellett itt még egy név bukkan fel: Königswarter Jonas (Bées, 1807-Bécs, 1870) és fia Moritz (Bées, 1837-Bécs, 1893) 1860-ban szereztek osztrák nemesi és lovagi címet, s 1870-ben kapták a bárói rangemelést. KEMPELEN, II. 1938. 18-19; Österreichisches Biographisches Lexikon, 16. 1966. 40; GUDENUS, 11. 1993. 166-117. 24 CA-Archiv, Wien. Vervvaltungsrath-protokolle (1867. augusztus 20.). Az igazgatói beszámolóból az is kiderült, hogy míg Bécsben 741 680 db részvényre 5770 aláíró jegyzett elő, addig Pesten 70 232 darabra 3155, ami azt tükrözte, hogy Pesten sokkal kisebb tételeket (aláírónként átlag 22 részvényt) írtak alá. 25 MÁÉ, 1867. szeptember 15. 304.
