Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - Osztrák credit – magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871–1900)
310 Nemzetközi hálózatok is, hogy a Hitelbank anyaga az államosítás után viszonylag későn került levéltári őrizetbe5, nehéz szabadulni attól a feltételezéstől, hogy a szerződés Compassokból, sajtóból jól ismerhető története azért merült hosszú időre a feledés homályába, mert nem igazán illett a monopolkapitalizmus ismert sémájába. Már maga az 1871 -es kartellszerződés is túl korainak tűnhetett, hiszen akkor még a szabadversenyes kapitalizmus kora vette kezdetét, az pedig, hogy a magyar nagybank önállósulási törekvése épp a századfordulón szabadította meg magát külföldi „gazdájának” gyámkodásától, végképp nem illett bele a külföldi tőke imperialista függőséget generáló elméletébe. Ráadásul épp az a Kornfeld Zsigmond lett a Creditanstalttal szembeni önállósodás élharcosává, aki 1878- ban még a Rotshchild-Creditanstalt csoport megbízottjaként érkezett Prágából a MÁH igazgatói székébe. Mindennek utólagos problematizálása nem változtat azon a historiográfiai adottságon, hogy a Hitelbank bécsi csoporthoz tartozása, ettől való függősége oly mértékben eleve elrendeltnek látszott, hogy annak konkrét formája, a szerződés változásai egyáltalán nem kerültek a gazdaságtörténetírás látószögébe. Tanulmányunkban ezeknek a kérdéseknek a megfejtéséhez igyekszünk hozzájárulni, amikor újra felvetjük a kérdést: „kié” egy bank, konkrétan a Magyar Általános Hitelbank a 19. század utolsó harmadában, s ki rendelkezik vele, a posztok betöltésénél, az üzletek és a nyereség felosztásakor? A Magyar Általános Hitelbank alapításának előzményei pontosan még nem tisztázottak. Lónyay Menyhért naplójában egy 1867 március eleji, bécsi bejegyzésben bukkan fel először az ötlet. Ennél a megkeresésnél a „pénzerőt” Schey Frigyes, a Kőszegről Bécsbe származott magánbankár képviselte.6 Legközelebb 1867 májusában, Budán, illetve augusztusban Vöslauban járt nála az ügyben Wodianer Mór, a még a reformkorban Magyarországról Bécsbe származott bankár.7 A Creditanstalt igazgatótanácsában 5 A Hitelbank gépiratos levéltári repertóriumát összeállító Sárközi Zoltán szerint az első, töredékes anyag 1952-ben, az igazán értékes történeti állagok 1955-ben kerültek a levéltárba. SÁRKÖZI, 1980. 38. 6 „Festetics Béla és Schey Frigyes egy credit anstalt felállítás végett ostromoltak. 10 millió pénzről rendelkeznek mint mondá. - mondám adják be programjukat írásba.” Lónyay Naplók, (Bécs, 1867. március 6.) MÓL Mf. 37 154. LXVI. 509. Schey Frigyes (Kőszeg, 1815-Bécs-Lainz, 1881) 1855-ben, apósa, ,J. Landauer halála után alapította saját nagykereskedő cégét, amely egyike volt a bécsi „Hochfinanz” élenjáró képviselőinek. 1859-ben Fiilöp nevű nagybátyjával együtt - koromlai előnévvel - osztrák nemességet kapott. 1863: osztrák lovag, 1869: osztrák bárói rang. 1861-1869 között egy év megszakítással az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósági tagja. Österreichisches Biographisches Lexikon 47. 1991. 100-101 (J. Mentschl). A Schey-családról lásd: ZSL 1929. 770; KEMPELEN, III. 1939. 135-136; GUDENUS, III. 1998. 240-241. A család történetével legújabban Söptei Imre kőszegi levéltáros kolléga foglalkozott. Ezúton köszönöm szívességét, hogy két témába vágó előadásának szövegét még kéziratban rendelkezésemre bocsátotta. A Schey-család Kőszegen (Szombathely, 2004) és A főkormányzó bankárja. Báró koromlai Schey Füiöp (1798-1881) (Győr, 2005). Az első megjelent: In: Előadások Vas megye történetéből V. Szombathely, 2010. 23-39. 7 Lónyay Naplók, MÓL „Wodiáner ... a nagy creditanstalttal ált [sic!] elő - tehát hitelünk lenne. - be szép lenne ezt felhasználni. - most a politikai szélcsendben.” (Buda, 1867. május 17.) Uo. (számozatlan); „...Wodianer a magyar hitelbank ügyében volt[...], ez utóbbi minden nap nálam.” (Vöslau, augusztus 2.) uo. (számozatlan) Wodianer Mór (Szeged, 1810-Baden, 1885) 1840-ben saját nevén nyi
