Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank (1868-1879) 289 2. táblázat A saját és idegen tőke aránya az Angol-Magyar Banknál 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 Saját (S) részvénytőke ezüstárkelettel + tartaléktőke 4 700 000 4 863 731 4 923 731 4 925 666 8 106 328 8 145 072 8 145 072 Pénztárjegyek forgalomban 2 357 500 1 289 800 1 233 900 1 564 000 2 031 200 878 500 355 000 Hitelezők 7 885 160 1 580 033 1 323 255 2 860 457 5 364 549 1 329 703 970 129 Idegen (I) 3 145 660 2 869 833 2 557 155 4 384 457 7 395 749 2 208 203 1 325 129 S : I (%) 149,4 169.5 192,5 112,3 109,6 368,9 614,7 A már-már kedvezően alakulni látszó arányokat nem az 1872-es alaptőke-emelés, hanem a krach billentette ismét rendellenessé, pedig 1872-ig elég szisztematikusnak tűnik, mind a kamatozó pénztárjegyre elhelyezett betétek, mind a folyószámla hitelezők gyarapodása. Teljesen értelmetlen lenne a számok kapcsán valamiféle „túlzott likviditásról” beszélni, hiszen számunkra maga a jelenség az érdekes, miszerint a bank elé kitűzött célok és az ahhoz itthon felszívható tőkemennyiség nem álltak arányban egymással. Sajnos a nyilvános mérlegekből nem tűnik ki a folyószámla betéteknek és hiteleknek sem a terminusa, sem a belső összetétele. így kizárólag a passzívák és aktívák összevetése jelzi, hogy a teher oldalon nyilvántartott folyószámla betétek mélyen alatta maradnak a vagyon oldalon számontartott adósok tételének (1872-ben 5 millió és 12 millióhoz). A lehetséges magyarázatok tehát két irányba vezetnek: vagy az itthon felszívható tőkék mennyisége kevés, vagy ennyi, ilyen profilú bank túl sok a hazai felhalmozáshoz. A gondot aligha az itthon mobilizálható tőkék mennyisége okozta. Látható ez bankunk idegen tökéinek növekedéséből is, de a három budapesti mobilbanknál 1872- re együttesen is mintegy duplájára duzzadtak a betétek. (Megemlítendő, hogy ekkorra már a Francia-Magyar Bank rendelkezett a legtöbb folyószámla-hitelezővel, míg a Hitelbanknál lényegében stagnálást regisztrálhatunk). Inkább a betétek természetével lehetett baj, hiszen végül mégis a Hitelbank maradt talpon, s nem a Franco-, illetve Anglo-bank. A betétek természete viszont a bank beruházásainak jellegével függött legszorosabban össze. A célok és eszközök viszonyát közelebbről mutatja számunkra az aktívák elemzése. Egy kibocsátó intézet esetében nyilván az egyik legfontosabb az értékpapírkészlet vizsgálata. Az értékpapírok állománya hullámzó, és rendkívül széles sávon ingadozik
