Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben
28 Bevezetés 5. ábra Az mindenesetre tény, hogy a 14. § felfüggesztésére a dualizmus további időszakában nem került sor. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a későtavaszi és koraöszi mezőgazdasági idényhullámok idején rendszeresen kiéleződött a feszültség a megnövekedett hiteligények és a jegybanktörvény fedezeti rendelkezései által szigorúan korlátozott pénzmennyiség között (5. ábra). Az Osztrák-Magyar Bank bécsi és budapesti főintézete dotációját vizsgálva (ezek osztották azután szét a kereteket az egyes országbeli fiókok között) jól látható a következő likviditási krízisidőszak 1882, 1883, 1884 őszén, mellesleg a Monarchia örökös tartományaiban (a cseh cukoripar likviditási problémái miatt) éppúgy, mint Magyarországon (szemtermelő mezőgazdaság, malomipar). S ha már a pénzmennyiség szempontját exponáljuk a hosszútávú dinamika elemzésében, nehéz lenne nem észrevenni, hogy 1887 után láthatunk érdemi irányváltozást a pénzforgalom szabályozásában. A kibocsátható bankjegymennyiség szigorú felső korlátjának fellazítása (német mintára az 5%-os bankjegyadó bevezetése), az óvatos kezdet után a 90-es évektől arra ösztönözte a jegybankot, hogy a pénz- forgalom útjába ne csak a szezonális csúcsidőszakokban, hanem általában se emeljen akadályokat.22 Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy bár mind az 1882-es, mind az 22 KÖVÉR, Osztrák-Magyar Bank, In: Az MNB I. 1993. 274-276. Az Osztrák Magyar Bank dotációjának szezonális hullámzása
