Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Nemzetközi hálózatok - A brit tőkepiac és Magyarország: az Angol–Magyar Bank (1868–1879)
280 Nemzetközi hálózatok Egy crédit-mobilier típusú intézménynél az üzlet végképp nem épülhet az alaptőkére. 1864. március 1-től a bank már kamatozó pénztárjegyeket bocsátott ki, májustól megnyitotta Giro (átírási) üzletét, szeptembertől pedig már értékpapírokra is adott előleget. Az államkölcsönben való részvétele mellett azonban legaktívabb a birodalom vasúthálózatának kiépítésében volt.12 Nyilván a Lemberg-Czernowitz vasúttal kapcsolatos, hogy egyetlen fiókját 1865-ben szintén Lembergben állította fel. Amikor 1867-ben az Angol—Magyar Bank alapítását tervbe vették, a körülmények kedvezőbbnek tűntek. Egyrészt - bár a vállalkozási kedv nyilván mérséklődött - az 1866-os krach következtében igen alacsonyak lettek a kamatlábak a szigetországban.13 Másfelől az osztrák pénzügyi politika Königgrätz miatt kénytelen volt felhagyni a pénzszűke megteremtésének kísérletével (1862 végén a bankjegyforgalom még 427 millió frt-ra rúgott, ami 1866 végére 284 millióra apadt), s az államjegyek kibocsátása (1866 végén már 224 millió) újból pénzbőséget idézett elő.14 Ráadásul 1866-tal jó termésű évek sora vette kezdetét, ami nemcsak az internacionális bankok üzleti koncepciója szempontjából volt lényeges, hanem azért is, mert 1865 óta - épp S. A. Beaumont közreműködésével - már érvényben volt a legnagyobb kedvezmény elvét magában foglaló angol-osztrák kereskedelmi szerződés.15 Mindez természetesen a hazai kamatláb alászállását is magával hozta. A brit tőkét a Monarchiába tehát egyrészt a csökkenő kamatlábak közötti növekvő különbség vonzotta (részvény esetén persze a kamat az osztalékban öltött testet), másrészt az arany-ezüst reláció várható alakulása, amely 1863—1867 között vitathatatlanul az arany javára tolódott el.16 Nem volt tehát túlzás, amikor az Angol-Magyar Bank alapítói 1 000 000 font sterling vagy 10 000 000 ezüstforint alaptőkét tűztek ki az aláírási felhívásban. Ez az ezüst (és £) bázisú tőke döntő különbség volt az 1867-ben alapított másik (első) magyar crédit-mobilier-hez, a Magyar Általános Hitelbankhoz viszonyítva, ahol az alaptőkét osztrák értékű papírforintban számították. Csak emlékeztetünk rá, hogy korszakunkban ún. párhuzamos valutarendszer létezett a Monarchiában, ahol a jegybank nem volt köteles osztrák értékre szóló bankjegyeit ezüstforintra váltani, így a papírforint árfolyama 12 MORA WITZ, 1914. 12. sköv. 13 COTTRELL, 1975. 36. 14 VARGHA, 1896. 280-281. 15 FRANK, 1975.477—486. 16 A jegybankok átlagos kamatlábának alakulása: Évek Anglia bankja Osztrák Nemzeti Bank 1861-65 4,90 5,11 1866-70 3,62 4,54 A valuta-ügy... 1891. 49. Az arany és ezüst relációja: 1863 és 1864: 15.36; 1865: 15.44; 1866: 15.41; 1867: 15.57. (Az arány 1867 és 1871 között viszonylag állandónak tekinthető.) Lásd FELLNER, 1911. 1. melléklet. A kérdésről lásd még COTTRELL, 1982. 129-146.
