Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Bankárok és bürokraták: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa és igazgatósága (1876–1905)
Bankárok és bürokraták. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tanácsa... 219 ságára tartható ülés, ez azonban az operatív döntések meghozatalára nyilván nem volt rendszeresíthető. A keretszabályozás általános viszonyai között az erőviszonyok a gyakorlatban alakultak ki. Sajnos a kiegyezéstől a századfordulóig tartó időszak jegyzőkönyvei csak töredékesen maradtak fenn (igazgatótanács: 1876-1889, 1893-1905, illetve igazgatóság: 1880-1881, 1887-1889, 1903), így csak néhány évben futnak párhuzamosan az iratok, ezért a jogkörök elhatárolódását nem tudjuk folyamatában nyomon kísérni, a konkrét viszony csak néhány tranzakció fényében, „alkalmilag” lesz megvilágítható. 1876-os megalakulása után az igazgatótanács eleinte kéthetente ülésezett, majd kialakult a havi egyszeri ülések menetrendje (nyaranta többnyire még ezt sem sikerült határozatképesen összehívni). Az igazgatóság a tervek szerint naponta kellett volna, hogy összeüljön, ehelyett a nyolcvanas évek elején inkább heti kétszeri ülés vált megszokottá, miközben az is előfordult, hogy naponta kétszer is készült jegyzőkönyv (1880-ban még csaknem 200 igazgatósági ülés volt, 1881-ben 104, 1886-ban csak 93, 1889-ben pedig 80). Nyilván nem a munka lett kevesebb, inkább egyszemélyi határozattal, vagy informális egyeztetéseken dőltek el a dolgok. Az igazgatók - alapszabály szerint - részt vettek az igazgatótanácsi üléseken, a jelentéseket előadókként ők terjesztették be, de nem szavazhattak. Az igazgatótanács 13 taggal jött létre 1876-ban (az alapszabály értelmében ebből két helyet a CA töltött be), saját soraiból választott elnököt és két alelnököt (egy hazait, egy bécsit). Az elnök Andrássy Aladár gróf maradt, aki Wodianer Mór öccsét váltotta 1874-ben. A két alelnök pedig, miután Kochmeister Frigyes egészségi okok miatt nem vállalta, a korelnök, Fuchs Rudolf, valamint Wodianer Mór lett. Az alapszabályban az igazgatótanácsossághoz szükség volt minimum 50 részvény birtoklására (1. táblázat).5 5 Komolyabb részvénymennyiség deponálására került sor: Goldschmidt Gyula, Mór, S. B. H. és S. H. dr. esetében, akik külön-külön letéve, de most együttesen számítva 1020 db-bal képviseltették magukat, Bischoffsheim és társa, Rothschild S. M. szintén 500-500 db-ot tett le, a Creditanstalt pedig 451 db-ot. Az igazgatókat nem terhelte ilyen kötelezettség, de tudjuk, hogy az 1876-ban is igazgatói posztot betöltők közül az 1874. április 11-i közgyűlésen Frank Antal 100 db, Mauthner Zsigmond 250 db, Weninger Vince pedig 50 db részvényt helyezett letétbe. 1876-ban azonban ezen igazgatók egyike sem deponált egyetlen darabot sem.
