Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bevezetés - Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben
Folytonosság és megszakítottság a magyar banktörténetben 21 takarékpénztár azt fölöslegessé tette.”9 Hozzá kell azonban tennünk, hogy nemcsak Magyarországon került sor ezeknek a bizományos helyeknek a felszámolására, hanem - 1844-ig - az egész Habsburg Birodalomban.10 11 Ha tehát a takarékpénztári mozgalom a kezdeti időszakban a kommanditokon keresztül nyert teret (a helyválasztáskor nem okvetlenül a legnagyobb településeken lokalizálódva), a negyvenes évektől az önálló takarékpénztárak alapításában öltött testet. Ennek új legális feltételeit Magyarországon az 1840: XVIII. te., a közkereseti társaságokról szóló törvény, Ausztriában pedig az 1844-es Regulatívum teremtette meg. Az előbbi a részvénytársasági forma, az utóbbi a községi filantropikus intézet irányába terelte a megtakarítások összegyűjtésére szakosodott intézményesülést. De megvizsgálta valaki akár az osztrák, akár a magyar oldalon, hogy a régi kommanditok betevői hová helyezték el addigi megtakarításaikat az új, önálló helyi takarékpénztárak megalakulása után? Pedig Fáy András - igaz ellenpélda gyanánt - ezekkel indítja tervét a Pest-megyei takarékpénztár létesítésére." S Erdély túlsó szélén, a Brassói Takarékpénztárral folytatja. Ám ami a tervezet alkotóját esetleg zavarta az alapításban, már tudniillik, hogy Bécsnek és a brassói szászoknak köszönhetjük az eszme meghonosítását, nem kellene, hogy zavarjon bennünket abban, hogy kimondjuk: nemcsak a hitelrendszerek, de maguk a pénzintézetek sem „puszta helyen” jöttek létre Magyarországon. Ha valaki azt hinné, hogy az előzmények nem kellő hangsúlyozása csak a kezdetekre vonatkozik, hadd erősítsem meg állításomat egy másik példával, immár a kiegyezés korabeli nagy gründolások korszakából. A Magyar Általános Hitelbank (MÁH) 1867-es alapítása szinte szimbolikus dátumként minden magyar történelmi áttekintésnek kulcsidőpontja. Az is jól ismert azonban, hogy az Österreichische Creditanstalt (CA) nem sokkal alapítása után, már 1857-ben bankfiókot hozott létre Pesten, amely egészen 1870-ig működött. 1870 végén azután a Creditanstalt kartellmegállapodásra lépett a MÁH-hal, amelynek keretében a régi CA filiálé lett az alapja a MÁH áruosztályának. Hogy Eckhart Ferenc nem is említi a pesti CA-fiókot, tudjuk be annak, hogy az örök rivális Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megbízásából készítette összefoglaló 9 Vargha, 1896. 83. 10 150 Jahre... Bd. 1. 374-375. Ahogy a telephelyválasztást elemző összefoglalás hangsúlyozza: „Die Auflösung der Kommanditen in den einzelnen Städten machte den Platz frei für die neue Institute.” Uo. 380. A pénzintézetek létrejöttének problémájára a Vormärz időszakában lásd LANIER, 1995. 175-188. 11 „A 'takarék-pénztárak' eszméje nem új immár hazánkban. Győrben, Nagyszombatban, már évek előtt állíttattak fel bizományid a bécsi fő takarék-pénztárak; ha szinte ezek már szerkezetöknél, függésüknél, s kivált a pénz kiszivárgásánál fogva fogva sem lehetnének olly jótékony hatással az alsóbb néposztályokra nézve, mint azt a takarék-pénztárak' rendeltetése hozná magával.” FÁY, 1839. [Reprint, 1986 ] V. A „fiókok” kapcsán Fáy életrajzírója igen jellemző megállapításokat tett: „Nem ezektől kell tehát hazánkban a takarékpénztárak meghonosítását számítanunk, a minthogy kellő részvét hiányában nem sokára meg is szűntek. Nálunk a takarékpénztári intézmény egész önálló eredetű, s az első eszme jóval előbb megfogant, mint a legelső fiók felállítása. De nagyon valószínű, hogy Fáy figyelmét a bécsi intézet keltette fel, s csak azután kezdte tanulmányozni a többi külföldi takarékpénztárt.” BADICS, 1890. 491.
