Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Deutsch Ig. és fia
204 Bankház- és bankárbiográfiák 3. táblázat A „kiöntés” arányai a Hatvany-Deutsch családban (1921, 1933) 1921 1933 Hatvány Béla 20,97 17,4208 Hatvány Józsefné 11 Hatvány Endre 8 10 Hatvány Antónia 3 4,3 Hatvány Bernât 5 6,7 Hatvány Ferenc 11 12,8 Hatvány Irén (Hirsch Albertné) 9 10,8 dr. Hirsch Albert 5 6,3 Hatvány Lajos 9 Hatvány Károly 16,31 20 Forrás: Interjú Horváth Jánossal (Készítette Halmos Károly és Koncz E. Katalin, 1981.) A tényleges vezetés Hirsch kezébe került, ezt azonban nem mindenki tekintette természetesnek. A céget a két világháború között belső ellentétek is feszítették, különösen Hirsch Albert és Hatvány Endre között alakultak ki konfliktusok. Ahogy a Nemzeti Bank infromátora megjegyezte: „Közöttük állandó rivalizálás folyik úgy a cég, mint a család keretén belül, ami különösen a cég jövőbeni kilátásai megítélésére is árnyékot vet.”21 A család bizalmasa, Horváth János úgy emlékezett vissza, hogy a hatvani paradicsomkonzerv-gyártás meghonosítását Endre Hirsch ellenzése dacára valósította meg.22 A korábbi szigorú családi vagyonközösség is bomlásnak indult: először akkor, amikor a Károlyi korszakban viselt szerepe miatt, tehát politikai okokból Lajost 1924- ben „végkielégítették”, majd ismételten akkor, amikor Béla fiai, Pál és Péter 1933-ban kérték a vagyonközösség megszüntetését. A felosztás során egyikőjük a sárvári cukorgyár, másikójuk a temesvári selyemgyár tulajdonosa lett.23 21 Uo. XV. 22 Interjú Horváth Jánossal (1982). 23 KONCZ, [1983] 76; 72.
