Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Bankház-és bankárbiográfiák - Wahrmann és fia
188 Bankház- és bankárbiográfiák újabb generációban a szűkebb térre korlátozódó, de azért diverzifikált foglalkozás-választási stratégiájához illően Zsigmond öccse orvosdoktornak (dr. med.) tanult. Egyik nővére, Amália (1829-1905) egy bécsi nagykereskedő (Pollák Bernât), húga, Róza (1836—1901) egy pesti nagykereskedő (Goldstein Rudolf) felesége lett. Cége meghatározó láncszemévé vált egy Galíciától Becsig húzódó rokoni-üzleti hálózatnak, bár a galíciai szál erősségét erre a korszakra már nem tudjuk dokumentálni. A legendárium szerint az ifjú Mór először egy keresztény hivatalnok özvegyét akarta feleségül venni, de miután az nem volt hajlandó betérni a zsidó hitbe, a házasság- közvetítő asszony segítségével 1861-ben a szintén pesti nagykereskedő (Gold Mór) leányát, a később tatai előnévvel nemesített Gold Zsigmond húgát, Lujzát vette nőül, akit azonban korán elveszített.15 Mór egy sor vállalat alapításában játszott vezető szerepet: így a Pannónia Gőzmalom Társaságban 1863-ban, az első Magyar Gépgyár Rt.-ben, az Angol-Magyar Banknál, a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatban 1868-ban és többek között a Ganz gépgyár gründolásakor 1869-ben. A „részvétel” és a „vezető szerep” azonban rendkívül heterogén (és a családi háló révén nemzetiközivé vált) üzleti aktivitást takart. A Gründerzeit üzleti aktivitását jól szemlélteti ekkori hirdetése, amit érdemes összevetni a már idézett 1865-össel: „Wahrmann és fia” „bank- és váltóüzlete” „ajánlja magát megvételére és eladásárára mindennemű állam- és iparpapíroknak, záloglevelek és elsőbbségi kötvényeknek, minden európai és éjszak-amerikai pénzpiacokra szóló váltóknak, arany és ezüst pénzeknek. Pénzügyi megbízások a pesti és valamennyi külföldi tőzsdékre pontosan elintéztetnek.”16 A Pannónia malomban például a nyolc alapító egyike volt és igazgatósági tagsága miatt — amennyire az a cégbírósági anyagból 1876-tól rekonstruálható - évről évre jelentős részvénymennyiséget helyezett letétbe a közgyűlésekkor.17 Hasonlóan indult a Lujza gőzmalom alapítása is, amelyet a Barber és Klusemann-féle malom átvételére alakult öttagú konzorcium alakított részvénytársasággá a kiegyezéskor. Itt azonban Wahrmann Mór öccse, Sándor volt igazgatósági tag (tehát ő szerepelt rendszeres, bár változó mennyiségű letétekkel a közgyűlések alkalmával). Wahrmann Mór maga csak 1876-ban tűnt fel a letevők listáján, akkor azonban 115 darabos pakettal a legnagyobb deponáló volt. Legközelbb csak 1878-ban bukkant elő, ekkor viszont csak 20 db-ot, 1881—82-ben pedig 25, ill. 24 db-ot helyezett el. Ezen alkalmakkor azonban nem a saját, hanem a Wahrmann és fia cég nevében mutatott be részvényeket. 1888 és 1892 között Wahrmann Mór képviseletében (és egyben a saját nevében) Ullmann M. G. 15 MÓL Mikrofilmtár [MfJ, A 3567 Pesti izraelita házassági anyakönyv, 1861. 58; VADÁSZ: i. m. 7. Felesége a harmadik gyermek születésekor, 1865-ben hunyt el. 16 PN. 1869. március 24. 17 SÁNDOR, 1959. 368; illetve KÖVÉR, Részvényesek, 1989. 120. A Wahrmannok malomipari részvényeiről újabban lásd KLEMENT, 2010. 83-84.
