Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
156 Reformálódó régi rendszerek kereskedői házaknak ügyviselője úti levéllel ellátva itt helyütt és másutt foglalatoskodva töltötte napjait, míg 1849-ben Pesten nagykereskedési jogot kért és kapott.130 1859- ben a nagykereskedők testületében találjuk, magyarországi terményekkel, különösen zsiradékokkal kereskedik, valamint egy olajfinomítót is üzemeltet. A korabeli cégviszonyokra sajátos fényt vet, hogy az 1864. január 21-én 10736 sz. alatti udvari rendelettel elkezdett váltótörvényszéki jegyzőkönyvsorozatban három Nadler cég is szerepel.131 Az egyik Johann W. Nadler 1864. június 6-án jegyeztetik be az egyéni cégek jegyzékébe, hogy azután további sorsáról ne legyen semmi információnk. A másik Joh. W. Nadler et Co. néven egy 1864. június 24-én kelt társasági szerződésen alapul, amelynek tagjai Nadler Vilmos János és Nadler Gusztáv, a címvezető pedig Nadler Jánosné sz. Dentelmoser Anna. Megemlítjük, hogy az egyéni jegyzékben 1864. május 3-i kelettel egy Nadler Gusztáv cégezésű terménykereskedést is találunk, aminek további sorsáról szintén nem árulkodnak a lajstromok. A közbül említett társas cég főnöke 1866 nyarán jelenti be, hogy „tetemes veszteségei következtében” a céget egyelőre nem tudja üzemeltetni,132 majd 1868 nyarán sor kerül a társasági szerződés és a címvezető aláírásának törlésére is. A cég közkereseti társaságként való újjáéledéséről 1876-ban szerzünk tudomást, amikor a nejével az évben kötött társasági szerződés bejegyeztetését kéri az újonnan létrehozott fővárosi cégbíróságnál. Az esetet nem tekinthetjük kuriózumnak, ezért is részleteztük, hogy bepillantást engedjünk a korabeli cégtörténet bonyodalmaiba, s hogy illusztráljuk, miért nem tudjuk pontosan megmagyarázni egy-egy cég eltűnésének időpontját és okát. Hogy rögtön egy idevágó példát idézzünk: a korábban már tárgyalt Burgmann Károly 1864 májusában még átkebeleztette magát az ún. régi cégjegyzékbe, de cégét nem töröltette és cégjogilag csak onnan tudjuk, hogy 1876 előtt megszűnt, mert ez évben nem kebeleztette át cégét az új cégbírósági jegyzékbe. Az általunk átvizsgált címtárakban 1865-ben bukkant fel utoljára. További sorsáról sajnos semmit sem tudunk. Valószínűleg ugyanerre a sorsra jutott volna a Johann G. Halbauer cég is, ha nem sikerül felesége családjából örököst találnia. A cégnév 1870 júliusától már az új birtokos nevét viselte, de üzletágaiban nem történt változás, az Adler Antal nagykereskedőház címvezetője pedig a nej, Bancalári Hedvig volt 1864 óta. 130 BFL IV.1303.b 153. 131 BFL V11.2.e (Régi) címbejegyzési könyvek. Egy véletlen folytán derült ki, hogy a cégbírósági anyag átadásakor a régi váltótörvényszéki címbejegyzési könyv is átkerült a levéltárba. Forrásértéke túlmegy a fővárosi kereteken, mert 1872-ig egy sor vidéki céget jegyeztek bele. A rendeletre Id. TÖRÖK, 1937. 23. 132 BFL IV. 1303.b 729.
