Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora” 1847–1873
144 Reformálódó régi rendszerek Mór apósára, a már többször említett és névsorunkból feltehetőleg csak a cég „túlzott” előkelősége miatt hiányzó, 1825-ben nemesített Ullmann Mór János példájára történő utalás,106 aki ugyan Pozsonyból származott, de Pétervárad érintésével került Pestre. Ullmann pályája szinte kísértetiesen reprodukálta a pozsonyi származású Breisach Hermann apjának, Izsáknak útját. Ő is Péterváradról választott magának feleséget és 1820-ban már a pesti hitközség egyik legrégibb elöljárósági tagjának számított.107 A Breisach család leszármazása 7. családfa Breisach Izsák (Pozsony, 1758 — Hermann (Pozsony) °o Herzberg Rosa (-1854) h- Emánuel Terézia — N. c° Lakenbacher Jakab (Eszék, - ) A fiú, Hermann 1803-ban költözködött Pestre és kezdetben Grimm Vince bécsi kereskedő megbízottja volt, 1815-ben Breisach testvérek cég alatt már nagykereskedőként szerepel (apja ekkor terménykereskedő), 1827-ben pedig mindhárman együtt nagykereskedőként. A negyvenes években már önálló nagykereskedő és kézműáruk- kal foglalkozik. Alapító tagja lesz a nagykereskedelmi társulatnak, amelyben azonban jövedelemadója alapján az alsó sávban helyezkedik el. Viszont a kézműáruk mellett „mindenféle állampapírok vételét és eladását és váltóüzletet” is hirdet. Az ugyancsak Pozsonyból (de 1822-ben) Pestre telepedő ezüstkereskedőből pénzváltóvá váló Lőwy Hermannról már szóltunk a korábbiakban. Míg Pozsony-Váralj a a Pálffy grófok jóvoltából lett a 18. században Magyarország élenjáró hitközségévé, addig Kismarton az Esterházy hercegtől 1690-ben privilégiumot kapott Hét község tagjaként (Nagymarton, Kabold, Lakompak, Németkeresztúr, Boldogasszony és Köpcsény) biztosított a nyugat-magyarországi zsidóság számára fejlődéséhez védelmet.108 A Kismartonról származott Schulhof Ádám a napóleoni háborúk után Liebmann S. bécsi gyapjúkereskedő megbízottjaként került Pestre, ahol Seligmann lányt véve feleségül 1817-ben letelepedési engedélyt nyert. A bizományi üzletre specializálta magát, amit a húszas évek végén terményekkel (legidősebb fiával Leopolddal együtt) űzött. 1841-ben minderre már nagykereskedői engedélyt kért és 106 PML IV-75-a. Nemesi iratok U 4, MCCAGG, 1972. 59-61. KONCZ, 1979. 123-141; BÁCSKAI, 1989. 140-153. 107 GROSZMANN, MZSSZ 1936. 235. 108 ZSL 1929.482-483.
