Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
110 Reformálódó régi rendszerek főtitkár, mint az üzletágak összfelelőse). Felsorolta a dualizmus elemeit is: két főintézet, kormányzóra javaslattételi, alkormányzókra kinevezési jog, felügyelőbiztosok és döntőbíróságok felállítása, a főtanács összetétele, a bankjegynyomás módja, Bécs és Budapest egyenlővé tétele a készfizetésben, mindkét törvényhozás egyenlő befolyása a statútumok megváltoztatásában, fiókok állításában és megszüntetésében, a nyereség- részesedés osztott módja. Konkrét javaslatokkal segítették a végső megegyezést: az alkormányzóválasztásnál a három jelölt közül a PM csak egyet javasoljon kinevezésre, a kormányok által benyújtott váltókról a főtanácsban 2/3-os többség döntsön stb. A bizottság előterjesztését a felsőház május 18-án és 20-án fogadta el.126 Az utolsó simításokat a magyar képviselőház június 13-a és 17-e, az osztrák 1878. június 17-e és 21-e között végezte el a törvényeken. A június 24-én tartott együttes igazgatósági és választmányi ülésen ugyan még egy éles vita zajlott le,127 de végül ezt a szöveget hagyta jóvá az ONB utolsó közgyűlése 26-án, majd sor kerülhetett a törvények és megállapodások királyi szentesítésére is június 26-a és július 1 -je között.128 Nem maradt más hátra, mint a többéves harcban kialakított törvényes keretek között létrehozni az Osztrák-Magyar Bankot, a dualista Monarchia binacionális bankját. Erre az 1878. szeptember 30-i alakuló közgyűlés volt hivatott. Az igen nehéz szüléssel világra segítetett dualista jegybank - a pesszimista jóslatok ellenére - életképes intézménynek bizonyult. A magyar kormányzat szempontjából az elhúzódó kiegyezési tárgyalások egyetlen számottevő eredményét épp a bankdualizálás adott formája jelentette. A két kormány befolyása - a 7% feletti tiszta nyereségből való állami részesedés, illetve az alkormányzók kinevezési jogán keresztül - végül is nagyobb lett, mint amit a Plener- féle bankakta annak idején az ONB-nek biztosított.129 Valutastabilizáció híján a szabadalom lejártakor, 1887-ben a meghosszabbítás nem hozott említésre érdemes vitákat (1887: XXVI. te.). Az autonómia újabb korlátozására csak az 1899-es kiegyezéskor került sor (1899: XXXVII. te). Ez azonban már az aranykoronára való áttéréssel és a két kormány közötti „elvi paritás” helyett a „tulajdonképpeni paritás” megteremtésével függött össze.130 126 PRESSBURGER, Noteninstitut, 1I./1. 15-18. 127 Archiv ONB, Protokoll No. 4124. A bécsi és pesti kereskedörokonsággal egyaránt rendelkező bankigazgató Gustav Figdor egyenesen attól óvott, nehogy „egy beteg, életképtelen gyermek világra hozásánál” bábáskodjanak. 128 Ld. Magyar Törvénytár ,1878: XXV. te. A törvény alapján az alakuló bank felépítését részletesen ismertette JlRKOVSKY, 1944. 163-167. 129 MÄRZ—SOCHER, 1973. 338-339. 130 Politikai Magyarország, III. 1913. 99-103.
