Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2012)
Reformálódó régi rendszerek - A bankkérdés: két-bankrendszer vagy binacionális bank (1867–1878)
102 Reformálódó régi rendszerek lett a felzúdulás az 1876. szeptember 23-i újabb közös minisztertanácsi határozat után, amely a törvényjavaslatok részletes kidolgozásának befejezéséről és a két törvényhozásnak történő egyidejű benyújtásáról intézkedett." Közben 1876. október 23-i kelettel a két PM közös jegyzék kíséretében elküldte az ONB kormányzójához a létesítendő „privilegizált Osztrák-Magyar Banktársulat” alap- és működési szabályzatának tervezetét, amely - a májusi 5. pont stipulációinak megfelelően - a jegybank dualizálásának szellemében született.99 100 A társulat székhelye Bécs, amely „két egyenjogú bankintézetet helyez üzembe” Bécsben és Budapesten (2. §). A kibocsátott bankjegyek egyik oldala német, másik magyar feliratú (11. §), 70%-ukkal a bécsi, 30%-ukkal a budapesti bankintézet rendelkezik, s „az érckészlet megfelelő részét” már „a készfizetések megkezdéséig is” Pesten őrzik. Mindkét intézetet „egymással együttműködő igazgatóságok irányítják” (31-32. §). A tíz-tíz fős igazgatóságokat a Monarchia megfelelő részéből származó részvényesek választják az uralkodó jóváhagyása mellett, az igazgatóságok élén a megfelelő PM javaslatára az uralkodó által kinevezett egy-egy alkormányzó áll (33. §). A társulat központi szerve a két PM javaslatára az uralkodó által kinevezett Kormányzó vezette „választmány”, amely a két alkormányzón kivül 8 tagból tevődik össze, akikből 3-3 a két igazgatóság soraiból az igazgatóság által „designálódik”, 1-1 a részvényesek közül a két PM által „neveztetik ki”. A választmány hatáskörébe sorolta a tervezet a részvényekkel és osztalékkal, a bankjegyekkel és azok fedezetével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a két igazgatóság egyetértésével hozandó olyan döntéseket, mint a kamatláb megállapítása, az értékpapír- és a váltóüzlet menetének szabályozása (42-M4. §). A részvényesek közgyűlésének jogai korlátozottak voltak: a számadások ellenőrzése,a revizorok választása és a szabadalom megújítása (59. §). Nem kell tovább részleteznünk a benyújtott statútumot, hogy érthető legyen az általa kiváltott osztrák felháborodás. Az ONB igazgatósága október 26-án (az 1870-es példa nyomán) bizottságot küldött ki a tervezet tanulmányozására, hogy a januári közgyűlés számára a „modus procedendi”-t kidolgozzák.101 A tervezeteket november 21 -ig sikerült a sajtó elől eltitkolni. Ekkor azonban a bankkérdésben mind erőteljesebben méltatlankodó Alkotmánypárt követelésére a kormány tájékoztatta a képviselőházat a kiegyezési tárgyalások állásáról. Majd a november 22- én, 27-én és december 3-án tartott konferenciákon az Alkotmánypárt elutasította az október 23-i bankdualizálási tervezetet. Ezek után az Auersperg-kormány benyújtotta ugyan lemondását, de az uralkodó azt nem fogadta el. Nem marad más hátra, mint 99 Uo. 211. A 80 milliós banki államadósság kérdésében nem mutatkozott semmi közeledés az osztrák és magyar álláspontok között. 100 Ld. Pressburger, Noteninstitut, I./3. 1275-1300. 101 Archiv ONB, Protokoll No. 6554. 1876. október 26.
