Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Az egészségügyi foglakozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a 15–16. század fordulóján
Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán... 631 A régi patika szót tehát a mai értelemben használnunk nem szabad, mivel az nem patikát (gyógyszertárat), hanem kalmárboltot, kereskedést jelentett.”71 A „patikaszerszámok” között korszakunkban különösen a gyertyákat kell kiemelnünk: a királyi udvar 1494-95-ben elsősorban ezeket vette patikárusoktól.72 Különösen jó képet nyújt a budai „gyógyszertárak” áruiról Zsigmond lengyel hercegnek, II. Ulászló királyunk öccsének, a későbbi lengyel királynak budai számadása. A herceg a 16. század első éveiben lakott bátyjánál Budán. Az itteni patikákban alig vásárolt gyógyszert vagy ezzel kapcsolatos dolgokat.73 A „gyógyszertár” szállította viszont a hercegnek az íráshoz szükséges tintát,74 a piros és zöld pecsétviaszt,75 a festékeket,76 gyertyákat,77 és főleg a fűtési időben a lakosztályok füstölésére szolgáló anyagokat.78 Nyilván ezt a célt szolgálta a tömjén is.79 Ezek után nem tarthatjuk véletlennek, hogy az 1521: 6. te. (a Corpus Iurisban tévesen 1522. évi) a patikárusokat a kereskedők között, mégpedig előkelő helyen sorolja fel, amikor megszabja az „üzérkedők” (szó szerint uzsorások!) rendkívüli vagyonadóját. Ezek szerint „az összes kereskedők, kalmárok, patikárusok, posztókereskedők, boltosok és más üzérkedők” áruik huszadát kötelesek fizetni, ha fallal kerített városban laknak.80 A patikárusok tehát a középkori városok legjelentősebb kereskedőkategóriáival állottak egy szinten. Végeredményben minden jel arra mutat, hogy a patikárusokat elsősorban kereskedőknek, és mint ilyeneket, a városi vezető réteghez tartozónak tekintették. Bécsben például a középkorban öt nagy, patríciusi jellegű korporációt ismertek: 1. patikárusok, 2. posztómetszők, azaz posztókereskedők, 3. pénzverők, 4. nagykereskedők, 5. írnokok céhei.81 A Buda és Bécs között a középkorban igen szoros gazdasági és családi kapcsolatok ismeretében feltételezhetjük, hogy a magyar fővárosban is hasonló szerepet játszhattak a patikárusok. E mellett szól a patikák területi elhelyezkedése is. A budai helyrajz története kitűnő kutatójának, Pataki Vidornak köszönhetjük, hogy - mások, így például Gárdonyi Albert téves nézetével szemben82 - meghatározta helyüket a mai Tárnok utcában, illetve annak nyugati házsorában.83 Pataki megnyugtatóan bizonyította állításait, nem kell sokat hozzájuk fűznünk. 71 TAKÁTS 1961. 142., 141. p. Megjegyezzük azonban, hogy teljesen nem értünk egyet Takátscsal. Bár a patika szó jóval tágabb értelmű kifejezés a gyógyszertárnái, nem azonos a kalmárbolttal, amelynek szintén megvoltak a speciális árui, mint ahogy a patikának is a sajátjai. Ld. erre részletesen a Budapest történetei, [helyesen: II.-A szerk.] kötetébe írt fejezetünket. 72 ENGEL 1797-98. I. 96., 170., 179. p. 73 DlVÉKY 1914. 26., 43., 198., 199., 202., 211. p. 74 Uo. 22., 23., 28., 39., 44. p. stb. 75 Uo. 136., 195., 204. p. 76 Uo. 186,211. p. 77 Uo. 15., 186. p. 78 Uo. 70., 74., 77., 81„ 86., 93., 103. p. 79 Uo. 73. p. 80 „Item universi mercatores, institores, apothecaroii, pannicidae, boltharii et alii foeneratores in liberis et aliis civitatibus muratis residentes, vigesimam partem rerum eorum mercimonialium fideliter conscientioseque contribuere teneantur.” Corpus iuris 790. p. Megjegyezzük, hogy a törvénytárban kiadott fordítás (791. p.) több helyen téves. Pl. pannicida szó szerint posztómetsző, helyesen posztókereskedő. MÁLYUSZ 1963. 157-158. p. Boltharius pedig boltos, azaz bolthajtásos helyiségben kereskedő, németül Gewölbherr. selyemkereskedő. Uo. 160. p. Vö. még BELOV 1926. 331-333. p. 81 Schalk 1919.472-479. p. 82 Uo. 84-86. p. 83 Pataki 1950. 249-251. p. A középkori elnevezéseket nem teljesen helyesen „Boltosok-utcájának”, „Fűszeresek-sorának” fordítja, de jól mondja, hogy a patikusok üzletei fűszer-, pipere- és gyógyáruboltok. (Bolt itt mai értelemben értendő!)
