Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
772 Arcok a középkori Budáról Pauli Wann.54 A „seribán” - németül Stadtschreiber - nyilván a városi (főjegyzőt kell érteni, hiszen egy Wann tekintélyével rendelkező ember bizonyára nem vállalt volna el beosztott írnokságot. Az anyakönyvi bejegyzés csak 1467-re teszi Konrád úr jegyzőségét, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lett volna hosszabb ideig az: az adatot bejegyző 1467-ben értesült csak róla. Ez az adat több következtetésre ad alkalmat. Különösen a korábbi időben, de kisebb városokban és mezővárosokban később is, gyakran a tanító töltötte be egy személyben a jegyzői tisztet is.53 Elvileg tehát ez sem volna lehetetlen, de tekintve, hogy Budának szervezett városi kancelláriája volt, ez gyakorlatilag kizárható.56 Ezzel szemben kérdéses, hogy városi tanácstag lehetett-e jegyző. A tanácstag ugyanis választott tisztség volt, ajegyző pedig a tanács kinevezett alkalmazottja. Ennek ellenére van példa arra, hogy a városi jegyzőt tanácstaggá választották. Ez történt a 15. század első felében Ernst Komáddal Sopronban.57 Pozsonyban is találunk hasonló példát. Haimer István 1510-1511-ben, majd újra 1517-ben Pozsony város (főjegyzője. Közben Grün Frigyes töltötte be ezt a tisztet. 1517-ben azonban Haimer tanácstagként is kimutatható. Mindkét esetben egy bevált jegyzőt választottak be a tanácsba is. Mivel a budai jegyzők névsora igen hiányos, természetesen az sem zárható ki, hogy Wann tanítói állását közvetlenül a jegyzőire cserélte fel (és emellett kereskedett), így már az ötvenes évek végétől jegyző is volt. Természetesen az sem lehetetlen, hogy Wannt a hatvanas évek második felében nem választották be a tanácsba, vagy nem is jelöltette magát, hanem elvállalta a (főjegyzői tisztet. Mint az előző megjegyzéséből kiderül, Wann tanácstagságára a hatvanas években 1462 után nincs adat. Ez nem jelent semmit, mert Wann életéből alig maradt teljes tanácslista, és ha igen, az említi őt is. Tanácstagi adatok csak elvétve fordulnak elő, főként, ha a tanács kiküldi őket valami ügy elintézésére, vagy oklevéladási parancsot, ún. relatiót, közvetítenek a városi kancelláriának. Újra egy 1475. május 30-i oklevél, amely a teljes tanácsot felsorolja, nevezi meg Wann Konrádot a budai tanács tagjának. A bíró Münzer János, aki rövidesen meg is halt, helyettese, a pénzbíró, aki mindig más nemzetiségű volt, mint a bíró, Mikolai Angyal István, a város ugyancsak többszörös bírája, őt azonban már Wann Konrád követi, azaz ő a németek részéről a legtekintélyesebb polgár.58 Ez azt valószínűsíti, hogy folyamatosan vagy legfeljebb kisebb kihagyással tartozott a tanácshoz. A következő adat 1481. január 16-ból származik. A városi tanács oklevelet állított ki Haischnaider Szebold budai polgár házeladásáról a Szent György-piacon, Wirth János számára. Az oklevél jobb felső sarkán „Relatio domini Conradi Wan iurati” jegyzet olvasható, azaz az ügyet Wann Konrád tanácsbeli esküdt intézete, ő adta az oklevéladási parancsot a városi kancelláriának.59 A következő - és egyben utolsó - tanácstagi adat Wann Konrádra 1482. március 22-ről származik. Ez is teljes tanácslista. A bíró Dax Lipót, a pénzbíró Tegez Miklós, utána pedig, akárcsak 1475-ben, Wann Konrád következik. Megjegyzem, hogy 1475-ben a rangsorban Tegez követte Wannt.60 Ez pedig nem jelent mást, hogy noha nem tudunk arról, hogy bírónak választották volna, 1745 és 1482 között őt tekintették a budai vezető réteg német része legtekin-54 55 56 57 58 59 60 SCHRAUF 1892. 202. p. HÁZI 1956. 7-8. p. KUBINYI 1973. 82., 167-169. p. HÁZI 1956, 12. p, A pozsonyi példa: ORTVAY 1894-1903. III. 430., 440-441. p. MOL DF 252008. MOL DF 238098. MÓL DF 286054.
