Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
528 Társadalmi csoportok a középkori Budán Kocherdorfer Bertalan, majd Gailsam Márton, Magdolna előbb Flins Miklós polgármester, majd Ambser János és végül Orsolya Gailsam Albertnek, Márton testvérének felesége lett. A Gailsam Albert által vezetett kereskedő társaság a 15. század közepén talán az egész ország legtekintélyesebb cége volt. Munich Henrik negyedik leánya, Zsófia a fővárosban maradt, és Münzer János itteni polgárhoz ment férjhez. A Münzer-Mühlstein-Haller-atyafíság Münzer János bambergi eredetű előkelő család sarja volt, aki - mint az egyetlen Budán maradt Siebenlinder leszármazott férje — saját vagyonához apósa és annak apósa befolyását is hozzákapcsolva, a 15. század harmadik negyedében vitán felül a főváros legtekintélyesebb polgáraként nyolcszor töltötte be 1447 és 1475 között a városi bírói méltóságot. 1475. szeptember 22. és október 23. között halt meg mint hivatalban levő budai főbíró. Munich Zsófiától született leánya, Margit. Anya és leánya 1462-ben fordulnak elő utoljára forrásokban, feltehetően rövidesen meghaltak. Münzer újra megnősült, egy Mühlstein lányt vett el feleségül. A Mühlstein család Nürnberg vidékéről származott, és az ottani patriciátussal házasodott össze. Magának Münzemek is voltak nürnbergi kapcsolatai.98 Egy Mühlstein-ág Magyarországba is átszármazott, és épp az 1460-as években a család egyik tagja, Vid, a bányavárosok legtekintélyesebb polgárai közé tartozott, és Ernuszt János kincstartó bizalmasa volt. Figyelembe véve a Siebenlinder-Munich-atyafiság bányavárosi kapcsolatait, amelyeket a Munich-vők örököltek, Münzer származását és nürnbergi összeköttetéseit, újabb házassága üzleti érdekeiből magyarázható. A Miihlsteineknek is érdekük volt a kapcsolat kiépítése a magyar fővárossal. Mühlstein András, bizonyára Münzer sógora, és talán Vid fia (vagy testvére) a nyolcvanas években budai tanácstag lett. Münzernek a Mühlstein leánytól született Anna nevű gyermeke, és talán Münzer János, a budavári Szent Zsigmond-káptalan prépostja is ebből a házasságból származott. Anna alig lehetett tízéves apja halálakor. Talán a Míihlstein-rokonok gyámsága mellett nőtt fel, hogy 1483-ban férjhez menjen Haller Ruprechthez. Ezt a házasságot is nyilván kereskedelmi érdek sugalmazta. Az 1450 körül született Ruprecht legalább 15 évvel volt idősebb feleségénél. Ő is Nürnbergből származott, a tekintélyes nemesi hűbérbirtokokkal is rendelkező Haller von Hallerstein patríciuscsaládból. Hasonnevű atyja Nürnberg birodalmi soltészi helytartója, városkapitánya, távolsági kereskedő volt. Az idősebb Ruprecht nagybátyja, Jakab Veronika Mühlsteint vette el, az ifjabb Ruprecht Budára költözését azonban nemcsak a Mühlstein rokonsággal tudjuk megmagyarázni, hiszen a Hallerek már a század első felében kereskedtek Magyarországon. Ruprecht maga is már 1481-ben tekintélyes, Erdélyben kereskedő, budai polgár. Münzer Annát elvéve a Siebenlinder-Munich vagyon Münzerre eső része - noha felesége már nem volt Siebenlinder leszármazott - a budai örökösödési jog alapján Haller kezére jutott. Ruprecht élni is tudott ezzel a vagyonnal. Felhasználva nürnbergi kapcsolatait (ottani birtokait élete végéig megtartotta) a 15-16. század fordulóján Buda egyik legtekintélyesebb posztókereskedője. Ő, a Münzerek jogutódja, Erdély irányába is kiterjesztette a cég üzleti tevékenységét. Megtartotta a Siebenlinder által megkezdett és a Mühlsteinek által kiterjesztett bányavárosi érdeklődést is. Mühlstein Andrással közösen a Fugger-Thurzó cég feltűnése előtt a rézkereskedelemben is részt vett. A főváros egyik legnagyobb szőlőbirtokosa. Münzer vejeként bejutott a budai patriciátusba. 1490-től 98 HALLER 1962. 469. p. Vid azonban lehet, hogy Boroszló közvetítésével jött a bányavárosokba.
