Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
496 Társadalmi csoportok a középkori Budán de Septemtiliisként és literatusi címmel) feltűnik, akkor már Buda bírája, Tilmannfí Jánossal és Nadler Mihállyal együtt ekkor vesz részt a már fent említett birtokbérletben.302 Még kétszer, 1411-ben és 1414-ben olvashatjuk nevét a budai bírák listáján. Azt nem nagyon tartjuk valószínűnek, hogy azonos legyen az 1384-től 1401-ig legalább ötször tanácstag János deákkal és mesterrel,303 hiszen akkor még nyolcvanéves korában is felelősségteljes állást kellett volna - mindjárt látni fogjuk - betöltenie. Hasonlóképp valószínűtlennek tartjuk azt a feltevést, hogy ő lett légyen a Jogkönyv szerzője.304 Ám bizonyára nem 1406-ban kezdődött budai várospolitikai szereplése. Neve származáshelyére, a Sáros megyei Héthársra utal, ennek a birtokosa viszont az a Berzeviczy Péter volt,305 aki - mint láttuk - egy Hencfi és Ulving leszármazottat vett feleségül. Ugyancsak láttuk, hogy az Ulving-örökségen a Tilmann leszármazott Nadler családdal együtt osztozott a Dunajeci-Berzeviczy atyafiság. Ennek alapján nem tartjuk véletlennek, hogy Siebenlinder első kimutatható üzleti ténykedését épp kikkel társulva hajtotta végre. Földesurai révén kerülhetett kapcsolatba ő - esetleg apja - a Tilmann-Nadler atyafisággal, sőt gyors karrierje alapján fel kell tételeznünk, hogy ez a kapcsolat rokonsággá is fejlődött, anyja, (első) felesége, esetleg nővére révén. Mint üzletember már származáshelye alapján is erőteljes lengyel orientációt folytatott. Bizonyára első házasságából származó fia lehetett az a Budai Siebenlinder Szaniszló, aki 1414-ben mint első budai iratkozott be a krakkói egyetemre.306 A Budán szokatlan lengyel keresztnév használata alapján János és családja lengyel kapcsolatai bizonyítottnak vehetők.307 Más adatok boroszlói kereskedőkkel való kapcsolataira maradtak fenn.308 Élete végén a bányavárosokkal állott kapcsolatban.309 (Ő is foglalkozott az uralkodó, illetve annak neje számára hitelek szerzésével, adósságok megfizetésével, mint Nadler vagy Farkas.310 Pályája más vonatkozásban is hasonló az említettekéhez. Sokszor vállalt kincstári hivatalt. Volt harmincadispán, azaz a határvámok főelöljárója,31' pénz- és bánya-kamaraispán,312 Csepel-sziget ispánja és nyestadószedő,313 óbudai, solymári várnagy, a királynéi kunok ispánja.314 Birtokszerzésére vi302 Ld. fenn, 265. j. 303 Ez MOLLAY véleménye: MOLLAY 1959. 22. p. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy már 1384/85-ben és 1385/86-ban szerepel egy János deák a tanácslistákon. Ld. fenn, 206. j. 304 Mollay 1959. 22. p.; vö. erre Kubinyi 1961c. 644. p. 305 LUKCSICS 1931-38.1. 223. sz. 306 Album I. 37. p. 307 Székely 1970.203. p. 308 Zichy V. 586. p.; ZsO II/2. 7094. sz. 309 MÓL DL 12380. [BTOEIII/2. 271-272. p.] (Urburaispán Körmöcön 1431-ben.); MATUNÁK 1907.321-322. p. 310 QuGSt Wien II/2. 2564. sz. 311 Pozsony v. It. oki. [MOL DF 239625; BTOE III/2. 271-272. p.] 998. sz. (Inventár I. 1419. sz.) 312 Horváth-HuszáR 1955-56. 27-28. p. 313 MÓL Ft. Bencés Főapátság Levéltára (Pannonhalma). Erdődy cs. It. Vép, U. 31. [ma valószínűleg 70. 3224/a, h-i, MOL DF 261848., 261850-261851.; BTOE III. 1. 344-345. p.] (1415.) A nyestadó különben a királynét illette. Más adatok is mutatják a királynéval való kapcsolatát. A királyné oklevelei vannak nála: MÓL DL 12290. A királyné adta neki a körmöci malmot, vö. 309. j. Adót szed a királyné számára: 1437, Körmöcbánya v. It. Tom. I. fons. 20. fase. 1. nr. 34. [MOL DF 249916; BTOE 1II/2. 290. p.] (Máiyusz reg. 557. sz.) 314 Óbuda és Solymár is a királynéé volt. Ld. a 311. jegyzetet és Körmöcbánya v. It. Tom. I. fons 20. fase. 1. nr. 34-35. [MÓL DF 249916; BTOE III/2. 290. p.; MÓL DF 249919;] (Máiyusz reg. 557. sz.)
