Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 493 beiratkozott a bécsi egyetemre.273 A bíró Mihály I. Ulászló trónra lépte után Bécsbe szökött, de 1444-ben visszatérvén Ulászló hűségére, visszakapta elkobzott javait. Házát utoljára 1447-ben említik,274 családja utána feltehetően kihalt. 1468-ban említenek még egy Nadler Györgyöt, aki a jelek szerint kereskedő lehetett,275 de akinek a korábbi bírói családdal való rokonsága nem igazolható, és akit tudomásunk szerint a tanácsba sem választottak. A Kamerer-Vorchtel-Farkas-Reichel atyafiság (58. ábra) Már több ízben foglalkoztunk Kamerer Ulrikkal, a nürnbergi Ammann-Kamerer-Grau-Seiler társaság fejével. Több ízben — először az 1390-es években, majd a következő század első évtizede végén - volt királyi kamaraispán Magyarországon, közben azonban kegyvesztett lett, mivel ő és cége részt vett Pfalzi Ruprecht német király - Zsigmond király bátyja Vencel ellenkirálya - hadjáratának finanszírozásában.276 Elvben később feladta nürnbergi polgárjogát,277 azonban ezt nyilván egész Európára kiterjedő üzleteinek egyik legfontosabbjának, a magyar színesfém-kereskedelem helyszíni irányításának szükségessége követelte meg, valójában nürnbergi volt, és az is maradt. Utolsó adat 1424-ből maradt róla.278 A jelek szerint egyetlen leánya maradt, aki egy másik, Budán működő nürnbergihez, Ulrich Vorchtelhez ment hozzá.279 Vorchtel 1406-1410 között a Stromeir céget képviselte a magyar fővárosban, és ekkor ebben a minőségében a krónikaíró Eberhard Windeckének volt a főnöke.280 1424-ben Kamerer leánya, Vorchtelné még szerepel, de 1431 előtt már meghalt, ekkor ugyanis Vorchtel már egy másik nürnbergi asszony férje.281 Vorchtel Ulriknak és a Kamerer leánynak két leánya született, az egyik Farkas Lászlóhoz, a másik Reichel Péterhez ment hozzá,282 és ezáltal már a legfontosabb és legjelentősebb 15. század eleji budai családokhoz jutottunk. Kamerer és Vorchtel ugyan bizonyára üzleti és állami teendők miatt szintén Budán éltek, ahol feltehetően polgárjogot is szereztek, a várospolitikából azonban nem vették ki a részüket. Farkas László életpályáját Mályusz Elemér magisztrális tanulmányából ismerjük,283 másként Tiernauernek is hívták. Legalább kétszer választották a budai németek bíróvá, később kincstári tisztviselő, a Csepel-sziget ispánja stb. is volt. O akarta bírósága idején a „magyar” patríciusi pártot eredménytelenül felszámolni, annak ellenére, hogy neve tanúsága szerint maga is magyar származású volt. Családja Szentgyörgyről és Nagyszombatról került Budára, ahol feltehetően a posztókereskedőkhöz tartozott, hiszen háza a Posztómető utcában, a Siebenlinder-Münich- (lásd alább) ház szomszédságában állott. Később zálogjogon birtokokat szerzett, és látszólag inkább a feudális nemeseknél megszokott üzleti tevékenységet folytatott, 273 SCHRAUF 1894-1904. II. 88. p. 274 MÓL DL 14129. 275 Pozsony v. It. oki 1913. sz. [MOL DF 240542.] (Inventar I. 3563. sz.) 276 STROMER 1970. 569. p. mutató alapján; STROMER 1971a. [Klny] passim. 277 Stromer 1970. 217. p. 132. j. 278 Uo. 132. p Első adat: 1385-ben Frankfurtban egy üzletkötéssel kapcsolatban említik, uo. 117. p. 279 Uo 115 p 85 j ; 117. p. 92. j 280 Ld. pl. uo. 102. p. 28. i. j.; 115. p. 85. j.; 132., 137., 151., 190., 218., 453. p. 281 Uo. 132. p. 137. j. 282 Egy 1440-es adat szerint Kamerer Ulrik veje volt Vorchtel Ulrik, akinek két leánya közül az egyik Reichel Péterhez, a másik „domino Ladislao de Tierna, nunc in Buda residenti” lett feleségül adva. Nürnbergi Áll. Lt. Briefbücher 14. fol. 121. r/v ( 120b/ 121a). Az oklevél másolatát dr Wolfgang v. Stromer nürnbergi professzor volt szives velem közölni, akinek ez úton is hálás köszönetét mondok. Tierna és Farkas azonosságára ld alább. 283 MÁLYUSZ 1963. 153-187. p. Az alábbiakban Farkassal kapcsolatban őt követtük.
