Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 487 Stibor vajdával állott üzleti viszonyban. Nyilvánvalóan azonos az 1398-ban esküdt Grolonthtal. Sajnos, keresztnevét az oklevél nem említi. Azt azonban tudjuk, hogy a nürnbergi patrícius Groland család két tagja, Hans és Jakob képviselte a Stromeir céget Budán és Bécsben. Az előbbi később nürnbergi tanácstag lett, míg az utóbbinak testvére - különben az anya egy Stromeir leány volt - Nürnberg „Alter Bürgermeister” tisztét töltötte be.236 Feltehetően egyikük lehetett a kilencvenes évek budai Grolandja. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a szintén európai méretű üzleti forgalmat és tevékenységet lebonyolító Ammann-Kamerer-Grau-Seiler társaság vezetője, Kamerer Ulrik maga is megtelepedett Budán, a valószínűleg a Flexdorfer- Kegler-Zenner társasághoz tartozó Nürnbergi Márk pedig magyar kincstári tisztviselőként Zsigmond király egyik legbefolyásosabb gazdasági tanácsadója lett,237 akkor nyilvánvaló, hogy a 14. század végére a nürnbergiek Magyarország gazdasági életében, s ezen belül pedig Budán vezető szerepet játszottak. A nürnbergiek és egyéb délnémet kereskedők érdeklődésének a 14. század második felében egyre növekvő felkeltése Magyarország iránt szükségképp magával hozta a budai német lakosság számszerű gyarapodását. Nyilván iparosok, vándorlegények is gyakrabban jöttek Budára. A német lakosság növekedése tette szükségessé, hogy Erzsébet királyné 1372-ben egy kizárólagosan német kolostort, a karmeliták Irgalmasság anyja kolostorát alapítsa a fővárosban. Ez a kolostor a török hódításig megőrizte német jellegét.238 Érdekes módon a különben zömében magyarok lakta váralján épült, mégpedig a Taschentalnak nevezett külvárosban. Az elnevezés maga is német lakosságra utal, ezenfelül pedig Nürnbergre, ahol szintén tudunk Taschentalról.239 Buda legészakibb külvárosa volt, amelyet csak a 14. század második felében öveztek fallal.240 Valószínű tehát, hogy nagyjából a kolostor építésével egy időben zömében betelepedett németek lakták. Ezek az újonnan beköltözött németek - legyenek gazdag kereskedők vagy szegény iparosok - nyilván, már csak nagy számukra tekintettel is, elsősorban egymás közt házasodtak. A középkor végén a német és magyar lakosság közti családi kapcsolatoknak szinte teljes hiányát tapasztaltuk,241 ami pontosan az ellenkezője a 14. század első fele állapotának. Ez a kölcsönös elzárkózás erre az időszakra, azaz a 14. század második felére megy vissza. A vezető rétegben ez jóval erőteljesebb mértékben mutatkozik meg, ami teljesen világos. Míg korábban a Hencfiek, Tilmannok, Lorándfiak minden különösebb meggondolás nélkül házasodtak velük egy társadalmi szinten álló magyarokkal, ez most megszűnt. Feudális birtokokat is kevesebbet szereztek, ami viszont a magyar nemesség szemében jelentette a patríciusok bizonyos fokú társadalmi devalválódását. Az egész természetes. Hiszen hiába választatja magát üzleti érdekből budai tanácstagnak egy Groland, nyilván csak addig akar a távoli Magyarországon maradni, amíg az a családi kereskedőtársaság, amelynek tagja, azt szükségesnek ítéli. A bizonytalanság 236 1393: ZsO 1. 3152. sz.; 1398: uo. I. 5596. sz ; Hans és Jákobra: STROMER 1970. 133., 314 p. De Lorenz Groland is működött Budán, uo. 190. p., és Stromer 1971b. 360. p. 237 Ld. rájuk v. Stromer idézett műveit passim (mutató alapján is), valamint STROMER 1971a. [Klny.] Nürnbergi Márkra: MÁLYUSZ 1958. 306. p.; MÁLYUSZ 1960. 172-173. p. 238 MonVesp II. 208. p.; DECKERT 1961. 35. p. Ld. különösen uo. 360-368. p., a konvent elöljáróinak névsorát 1443-tól 1526-ig. 239 Helyére: KUBINYI 1965. 147. p. Nürnbergi Taschental: ChronFränkSt 1. 396. p. 2. j. 240 KUBINYI 1965a. 149. p. 241 KUBINYI 1966. 274. p.
