Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 485 jén álló családokból állott. Történetírásunk már korábban is rámutatott arra, hogy a 14. század második felétől alakul át a városi patriciátus, tűnik el ez az „ispán” típusú, lényegében feudális földesúri réteg, és váltja fel a Nyugattal árukereskedelmet erőteljesebben folytató, földbirtokszerzésre kevésbé törekvő réteg.217 A régi patriciátus idején Buda kereskedelme elsősorban - legalábbis Nyugat felé - Bécs és Regensburg irányába haladt, mint láttuk, ennek a két városnak polgárai részt vettek az alapításban, vagy legalábbis kapcsolatot tartottak fenn Budával.218 Regensburg kereskedelmi jelentősége azonban a 14. század közepére lehanyatlik, helyét fokozatosan Nürnberg veszi át.219 Regensburgban különben is belső zavarok arra kényszerítenek tekintélyes patríciusokat, hogy elköltözzenek a városból. Ezzel lehetett kapcsolatban a regensburgi patriciátushoz tartozó Kratzereknek először Bécsbe,220 majd Budára költözése. Kratzer Frigyes királyi kamaraispán, 1377-ben és 1378-ban budai esküdt. Az Ulving-örökösödési ügyben tanúskodó testvére, a lovag Kratzer Rudolf 1357-ben zólyomi főispán és árvái várnagy volt, míg az udvari lovag Kratzer Miklósnak bányavárosi kapcsolatai voltak. Mint láttuk, Frigyes leánya ment férjhez Ulving fia Lászlóhoz. Az utolsó Kratzer, György, szerzetesként halt meg a 15. század első negyedében.221 Kratzer családja tehát, amely pedig ausztriai, sőt regensburgi kapcsolatokat közvetített, bányavállalkozó és pénzüzletekkel foglalkozó, de még mindig a régi, ispáni típusú patriciátus jellegét megőrző személyekből állott. A régi családokban egyelőre nem tudunk olyan üzletembereket kimutatni, akik külföldi kereskedők üzleti tőkéjét használták volna fel. Bár ennek a lehetőségét nem vonjuk kétségbe, mégis a jelek szerint kevésbé függtek - még ha idegen származásúak voltak is - külföldiektől. Ha ausztriai birtokügyeikről maradtak adatok, nyilván nem hiányoznának más ügyleteikről sem. A nürnbergiek megjelenése azután jelentős változásokat hozott. Addig Bécs is, Buda is, árumegállító jogára támaszkodva viszonylag passzív szerepet játszott. A budaiakat lényegében az üzlet a helyszínen kereste fel.222 Első módosulást a bécsi árumegállító jog ellen létrehozott 217 Vö. SZŰCS 1955. 266-267. p. A hetvenes évekre teszi a változást, valamivel eltérő indoklással, SZÉKELY 1971. 290-291. p. is. 218 Bécsiek, ill. ausztriaiak voltak pl. a Wernerfíak, Preussel, Greif, Ulving, esetleg a pesti hajósok viliicusa: Heim és a Rabensteinerek stb. Regensburgi az 1276-ban említett Everardus, MonVesp I. 297-298. p„ valamint az alább tárgyalandó Kratzer család. Bécsi és regensburgi kereskedők Budára utazásáról az oklevelek is tudósítanak. Pl. 1288: BTOE I. 233-236. p.; 1289: uo. 247-248. p. Regensburg és Magyarország 13-14. századi kereskedelmi kapcsolataira Id. BOSL 1966. 142., 144-146., 185., 208. p. Vö. még LÜTGE 1967. 319., 333. p. 219 Vö. LÜTGE 1967. 334-335. p.; STROMER 1970. 106. p.; STROMER 1971b. 357. p. 220 A regensburgi belső zavarokra: BOSL 1966. 194-197. p.; Brunner-Schubert 1970. 57. p. Kratzer Ulrik ezzel kapcsolatban hagyta ott a várost, BOSL 1966. 195. p. ld. még rá uo. 188 p. A családra mint regensburgi patríciusra: PLANITZ 1954. 271. p. Már 1317-18-ban, Bécs közelében szőlőbirtokos Karl Kratzer regensburgi polgár, QuGSt Wien II/5. 37., 39. sz.; Dr. R. Perger (Bécs) szíves közlése. 221 Frigyes kamaraispán: HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56. 23-26. p. (1338-tól, vagy ha őt kell keresnünk Frychko kamaraispán mögött is, akkor 1336-tól 1371 -ig mutatható ki különböző kamarák élén.) Budai esküdt, ld. fenn, atanácslistákat 206. j. Rudolf: 1357, MÁLYUSZ 1944. 61. p. 1362-ben mint lovag az Ulvingok ügyében tanú Bécsben, QuGSt Wien 1/3. 3209. sz. A király egy Kratzertől vett házat Budán, 1365. Észt. kápt. o. lt. Capsaő. fasc. 4. nr. 17. [MOL DF 208573.] Kratzer János körmöci kamaraispán 1385-ben, HORVÁTH-HUSZÁR 1955-56.26. p. Miklós udvari lovag 1394, ZsO I. 3284-3285. sz.; PAUL1NYI 1971. 362. p. Frigyes leánya, Anna: ZsO 1. 4196., 4734. sz. György, MonVesp II. 362. p. Valamelyik budai Kratzer üzleti kapcsolatban állott a pozsonyi Jans Poll-lal. Lederer 1932. 255. p. A Poll családra ld. alább, 232-233. j. 222 Kubinyi 1971. 344. p.
