Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Társadalmi csoportok a középkori Budán - A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
A budai német patriciátus társadalmi helyzete... 483 1396/97-ig legalább nyolc ízben - a gyér adatok ellenére! - tanácstag.205 A Rabensteinerek ugyancsak 1341-ben tűnnek fel, de Miklós mégis öt egymást követő tanácslistán fordul elő. A bíró Ulrik 1384-töl legalább négyszer lett tanácstag.206 De ugyanebbe a régi tanácstagi rétegbe kell sorolnunk az 1395-ben és 1398-ban bíró Sztoján Márkot is, azaz a bírák többsége a korábbi vezető családokhoz tartozott. Feltehetően a többi is, hiszen Sztoján idetartozását is csak véletlenül tudjuk igazolni. A család őse, az idősebb Sztoján Miklós 1330-ban már pénzüzletekkel foglalkozott. Ulving ispánnal egy oklevélben fordul elő.207 Nyilván az ő fia volt Sztoján fia (vö. Loránd „fia”) Miklós, aki az 1370-80-as években háromszor budai esküdt. Az 1390-es években feltűnő kétszeri bíró Márk feltehetően ez utóbbi fia vagy testvére. A rokonsághoz tartozik az 1393-ban kassai bíró Sztoján Jakab is.208 209 Márk Győri Péter veje volt, aki tanácstagi pályafutását 1341-ben kezdte a kilencedik helyen, és ötödik tanácstagsága alkalmával már az ötödik helyet érte el.200 Győri tehát vagy egy győri német származású polgár, vagy legalábbis házasság révén Budán, Egri Jakabhoz hasonlóan, elnémetesedő magyar lehetett. Sztoján mindenesetre apósa családjától más városokban elszórt ingatlanokat örökölt.210 211 Neve, tanúsága szerint a család szláv eredetű lehetett, de pályafutása alapján elnémetesedettnek kell tartanunk. A városbíró tisztét tehát a jelek szerint továbbra is a korábbi vezető réteg fi- vagy leányági leszármazottai töltötték be, akiknek társadalmi helyzete sem különbözhetett nagyon a fél évszázaddal korábbitól. Az a Hertel, kétszeres bíró,2" akinek nem tudjuk rokonságát a korábbi 205 Ld a 118. jegyzetben idézett tanácslistákat. Sedulin 1347-ben fordul elő utoljára, akkor már nem mint tanácstag, MonStrig III. 619 p. Hannus 1365/66-ban először esküdt, ekkor már tizenkét éve müveltette Töttös László nyolc budai szőlőjét, Zichy III. 289-290. p. Esküdt még 1366/67-ben (uo. 296. p); 1370/71-ben (ld. 119. j ); 1378/79-ben (MÓL DL 6273.); 1390/91-ben bíró (ld. függelék); 1392/93-ban és 1395/96-ban első esküdt (ZsO I. 2727., 4266. sz,); 1396/97-ben bíró (ld. függelék). Perenhauser Miklós 1375-ben szőlőbirtokos, MÓL DL 6273. 206 Miklósra 1341/42-töl ld. fenn, a 118. jegyzetben idézett tanácslistákat. Ulrik 1384/85-ben és 1385/86-ban tanácstag (ld. lenn), 1389/90 és 1393/94 bíró (ld. a függeléket). A család bécsi származású lehetett, ott volt háztulajdonos 1378-ban Rabensteini Hermann. QuGSt Wien III/l. 1021. sz. Tanácslisták a 14. századvégén: 1377/78,MÓL DL 74836. (részleges); 1378/79, MÓL DL 6273.; 1384/85, MÓL DL 7089 [BTOE III/l. 8.].; 1385/86, Héderváry I. 98-99. p ; 1392/93, ZsO I. 2727. sz.; 1395/96, ZsO I. 4266. sz. 207 CD VI1I/3. 511. p. 208 Miklós tanácstag: 1378/79, 1384/85 és 1385/86. (Id. a 206. j.) Márk 1392/93 (uo.) tanácstag, míg 1395/96 és 1398/99 bíró. (Ld. a függeléket.) Jakab: ZsO I. 3219. sz. 209 Sztoján Márk bíró mint Győri Péter veje jutott Győri testvére fia után Kassán, Telkibányán, Szikszón, Rudabányán és Hatvanban örökséghez. Kassa város It. 1394-1406. évi jzkv. [MOL DF 271720?, kiadása: Acta iudiciaria.] Mályusz reg. Nagyal. 52. sz. Győri Miklós 1329/30-ban és 1332/33-ban volt esküdt, az ő fia lehetett Péter, aki 1341/42-töl 1354/55-ig mutatható ki a tanácsban (ld fenn, 118. j.), és egy 1343. évi adat szerint ispáni címet viselt. MÓL DL 87195. Fia, Miklós, 1376-ban szerepel. Észt. kpt. o. It. Capsa 1. fasc. 3. nr. 18. [MOL DF 208471 ] Lehetséges, hogy Sztoján apósa nem a tanácstag Péter, hanem esetleg hasonló nevű másik fia lehetett. 210 Ld. az előző jegyzetben idézett adatokat. 211 Vagy Hertlin. Esküdt: 1392/93,1395/96, ld. fenn, 208. j. Háza-volt bíróé- 1403-ban a Mindszent utcában állott, PATAKI 1950. 294. p. 78. j. 1404-ben mint vámbirtokost említik, ZW III. 329. p. A Werner leszármazott Domoszlói Tamás özvegye (ld. 90. ábra) 1408-ban Gyömrői László fiaZsigmond budai lakos felesége, ZsO II/2. 6423. sz. Gyömrői László fia, Zsigmond altárnokmester 1417-ben, HÁZI 1921-43.1/2. 123. p. 1421-ben Herthel Zsigmond budai polgár (!) továbbad egy általa vásárolt gyömrői birtokrészt, MÓL DL 14591-14592 [BTOE I1I/2. 57-58. p.]; 1424-ben a néhai Hertel Zsigmond budai polgár magszakadása miatt a királyra szállott Pest megyei Sári és Kerekegyháza egész, valamint Pécel és Gyömrő részbirtokokat a királyné kapja, MÓL DL 39284. [BTOE III/2. 86-87. p ] Hertel Zsigmondnak Vecsésen is volt birtokrésze, ezt Petermann fia Jakabtól (pesti tanácstag volt a 14. században) örökölte, MÓL DL 5665. Egy körmöcbányai polgár özvegye 1405-ben Hertlin Jakab budai polgár felesége volt, Körmöcbánya város It. oki. Tom. 1. tons. 47. fasc. 1. nr. 1. [MOL DF 252200., BTOE III/l. 201. p ] Mályusz reg 341. sz.
