Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban
788 Arcok a középkori Budáról előbb, úgy látszik, a királyi kancellária írnoka volt. A Vízibástya birtoklása igen fontos volt Felsnek, mert onnan ágyútűzzel mind a visegrádi, mind a Duna túlsó partján a nagymarosi országutat, mind pedig a dunai vízi utat el lehetett zárni. Többnapos kemény ostrom után foglalta csak el a császári fővezér. A vár őrsége, kb. 160 ember parancsnokával együtt fogságba esett. Fels elengedte a parasztokat, a többiből az előkelőket a várnaggyal együtt, szám szerint 23-at, Esztergomba küldött, míg 22-t vasban a torony újjáépítésére, 35-öt pedig gályarabnak hajóira osztott be. A fellegvár azonban továbbra is Fráter György emberei kezében maradt.9 Fels ezután Vácot foglalta el, majd Budát vette ostrom alá. A sikertelen ostrom után visszatérve a visegrádi fellegvárat akarta bevenni. A várban 250 főnyi őrség volt több várnagy parancsnoksága alatt. Nevüket sajnos nem ismerjük. Többnapi ostrom után az őrség hajlandó volt feladni a várat szabad elvonulás feltétele mellett. Mivel a vár elfoglalása egyébként csak hosszabb idő múlva lett volna lehetséges, Fels elfogadta a feltételt, és a várőrség 1540. november 25-én átadta Visegrádot, és elvonult.10 Ennyit tudunk Visegrád 1540. évi sorsáról. Ki lehet tehát a felirat három kapitánya? Bálint deák, a Vízibástya parancsnoka nem lehetett, hiszen Fels fogságába esett. Ezért csak a fellegvárat feladó várnagyokra gondolhatunk. További sorsukról épp a Csonkatorony felirata tudósít bennünket. A várat feladó őrség, úgy látszik, Budára vonult, ahol az áruló kapitányokat Fráter György, aki már a Vácot feladó várnagy birtokait is elkoboztatta,11 a Csonkatoronyba záratta. így feliratunk azt is bizonyítja, hogy Fráter György az újabb budai ostrom előestéjén ezzel a tettével is az ingadozó budai lakosság elrettentését akarta elérni, és ezért zárta a foglyokat a Csonkatorony pincéjébe, tehát valószínűleg a börtön legrosszabb helyére.1' A három kapitány nem maradt sokáig rabságban, amennyiben nem pusztult el közben a nyirkos pincében. Ugyanis amikor 1541 nyarán a törökök elfoglalták Budát, a Csonkatorony összes rabját kiengedték.13 A többi három feliraton nem találunk évszámot, és egyéb adatok segítségével sem tudjuk datálni. Valószínűbb azonban, hogy ezeket már nem a magyar királyok rabjai, hanem inkább a török korszakban elfogott szerencsétlenek karcolhatták a falba. Számos leírásunk van a törökök rabságában sínylődő szegény magyarokról, és közülük nem egy a Csonkatorony rabjairól szól. Például a pozsonyi nemes polgár, Auer János Ferdinánd, aki 1664-ben volt a torony rabja, leírja mind a Csonkatomyot magát, mind a benne elzárt rabok nyomorát.14 A törökök még élelmezésükkel sem nagyon törődtek, ezért elnézték nekik, hogy élelmezésük és ügyeik intézése végett elöljárókat válasszanak. A csonkatornyi rabok élén a gazda ál9 Fels két jelentése Ferdinánd királyhoz az ostrom alatt (1540. október 10.) és az ostrom után (1540. október 18.): OberLEITNER 1860. 158-159., 160-161. p. Az egykorú Mázzá Antal is megemlékezik az ostromról: NYÁRY 1875. 214. p.; Istvánffy 150. p.; Révay: De Monarchia 726. p.; IVÁNYl 1941. 57-58. p.; Veress 1901. 102. p.; Horváth Mihály szerint (Horváth 1872.136. p.) Bálint deák néhányadmagával a fellegvárba menekült, ez azonban a fentebb idézett adatok alapján téves. 10 Fels aznapi jelentése a királyhoz: Oberleitner 1860.172-173. p., és Nádasdy Tamáshoz: Pray 1806. 91-92. p. és KÁRFFY 1910. 311-312. p. Ld. még: Mázzá Antal idézett jelentését: NYÁRY 1875. 217. p.; Istvánffy 151. p.; Veress 1901. 116-117. p. 11 Veress 1901.102-103. p. 12 A Csonkatorony a magyar királyok idejében a hadi és politikai foglyok börtöne volt, egyéb rabokat a budai városháza börtönében őriztek, de ezek felett is a várnagy gyakorolta a felügyeletet. MÓL DL 24005. 13 Verancsics I. 221. p. 14 Auer Napló 119-151. p.
