Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A Kotta család. Spanyol zsidók a középkori Budán
786 Arcok a középkori Budáról Meg kell még jegyeznünk, hogy a Jagelló-kori budai spanyol kolóniához Szerencsésen és Cottáékon kívül mások is tartoztak. Ezeknek zsidó származását nem tudjuk valószínűsíteni, a teljesség kedvéért azonban röviden ismertetjük arájuk vonatkozó adatokat is. Ugyancsak kereskedő volt Jacobus Hyspanus vagy Ispanus is. Először 1516-ban találkozunk nevével famulusát Franciscus Olaznak hívták.34 1521-ből saját oklevele maradt fenn. Intitulatiója: „Ego Jacobus Hyspanus mercator Budensis.”35 Igazolja, hagy Mekcsei György (királyi titkár volt36) megbízásából 2000 Ft-ot fizetett ki Dóczy Ferencnek. Pecsétjén látható címere tornyot ábrázol, és ez valószínűvé teszi, hogy a ma a Budapesti Történeti Múzeumban látható tornyos ábrázolású reneszánsz sírkő az ő vagy családtagjaié lehetett.37 Ez az 1521-es oklevél mindenesetre azt mutatja, hogy tekintélyes, gazdag ember lehetett, aki banküzletekkel is foglalkozott, azaz a Cottákhoz és Szerencséshez hasonló pályán működött. Jakab Budán maradt 1526 után is, és magyar nemességet szerzett. Neve utoljára 1539-ben fordul elő. Ekkor „nobilis Jacabus Olaz hispanus cívis civitatis Budensis” egy nála 1000 Ft-ért zálogban volt birtokot a zálogösszeg fejében továbbzálogosít.38 39 A spanyolnak mondott Jakabot Olasz vezetéknévvel említik! Tehát az olasz szó nemcsak itáliait, hanem általában latin anyanyelvű személyt jelentett. Lehetséges talán még az is, hogy egy 1506-ban Budán szereplő Jacobus Italicus azonos személy Jacobus Hispanusszal’ Jakabunk azonban feltehetően különbözik attól a nemes Óbudai „Hispaniolus” Jakabtól, akire 1521 -bői40 és 1529-ből41 maradt adatunk. Felesége Katalin, fia Sebestyén volt. Bizonyára a másik Jakabtól megkülönböztetendő látták el a származását jelentő spanyol kifejezést kicsinyítőképzővel. Róla nem tudjuk, hogy kereskedett-e, és az a tény, hogy Óbudán, a királyné birtokán élt, azt mutatja, hogy annak szolgálatában állhatott. Akár Aragóniái Beatrix, akár a délfrancia Anne de Foix, II. Ulászló felesége kíséretében érkezett Óbudára. Jöttek spanyolok II. Lajos felesége, Habsburg Mária kíséretében is Budára,42 hiszen anyai ágon a spanyol királyi családból származott, és bátyja, V. Károly császár maga is spanyol király volt. A Mohács körüli években tehát egy talán nem is jelentéktelen spanyol kolóniáról beszélhetünk a magyar fővárosban, amelyhez bankárok, kereskedők, udvaroncok stb. tartoztak. A jelek szerint egy részük zsidó, illetve zsidó származású lehetett, mint Szerencsés és a Cották. Budán ezek szerint a magyar és német lakosságon, valamint az ország nemzetiségeiből származó polgárságon kívül jelentős latin anyanyelvű réteg is élt, elsősorban olaszok, azután az Anna királyné környezetében idejött franciák,43 végül spanyolok. Ennek a latin hatásnak véleményünk szerint a budai zsidó hitközség életében is meg kellett mutatkoznia. Magyar-Zsidó Oklevéltári II. Bevezetés. Szerk.: SCHEIBER SÁNDOR. Budapest 1969.9-26. p. 34 MÓL DL 22801., 37194. 35 MÓL DL 23581. 36 FÓGEL 1917. 4L p. 37 Vö. FORSTER 1905.1. 170. p. 134. kép. Van a Nemzeti Múzeumban is egy feliratos kő, amely Hispanus Jakabra vonatkozik. Lócsy Erzsébet kolléganőm szíves közlése, amelyet ezúton is köszönök. 38 MOL [P 293] Ghyczy család It. 1539. év. 39 MÓL DL 21648. 40 Prot. Búd. 597. p. 41 Knauz 1863b. 105. p. 42 FÓGEL 1917. 26., 53., 54. p. 43 Lartigaut 1965. 370-397. p.
