Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Egy nezsideri torony tulajdonosa: A budai Wolfgang Hiller (1548). Adalékok a 16. századi magyar hivatalnokréteg történetéhez
776 Arcok a középkori Budáról Bár ezek az adatok igen szűkösek, mégis utat tudnak mutatni nekünk. Talán kimondhatjuk azt a feltételezést, hogy ekkor ő még nem volt nemes. Bécsben ugyanis ugyanannyit fizetett, mint a legtöbb budai polgár fiú (4 garast). Krakkóban már többet fizetett, mint a vele együtt beiratkozott Francisais Martini de Pesth. Hiller 6 garast fizetett, Franz von Pest hármat. Hiller viszont már bakkalaureus volt, mégis 6 garast fizetett a többi polgár fiú is, mint Emmerich von Pest.9 A krakkói források alapján tovább feltételezhetjük, hogy apját valószínűleg Casparnak hívták és, hogy a Wolfgang családnak magyar neve is volt. Ez a név a mai helyesírás szerint Szilvás - a szilva szóból származik. Minthogy németül ez Pflaume vagy Zwetschke, nem a Hiller nevet fordították le egyszerűen magyarra. Ebben az időben Buda lakosságának többsége már magyar volt, de a városnak volt egy meglehetősen jelentős német nyelvű kisebbsége. A kétnyelvű városban sok polgárnak két családneve volt: A magyaroknak egy német, a németeknek egy magyar. A legtöbb ilyen név tükörfordítással keletkezett, pl. Ohnewein-Bomemissza. Kreen-Thorma, stb.,10 de előfordulnak egymással ilyen kapcsolatba nem állítható név párok is. Noha ezeknek a neveknek az esetében többször bizonyítható, hogy valamely budai polgár másik neve eredetileg az apa neve vagy a feleség első férjének a neve,11 Hiller esetében valószínűleg nem erről van szó. A diák Hiller feltételezhetően nőtlen volt, és Budán egyébként is nagyon ritkán házasodtak egymás között a németek és magyarok. Nem tudjuk tehát megmagyarázni, hogy Hiller miért viselt magyar nevet is. „Seniof’-ként a magyar „bursa”-ban természetesen célszerű volt megadnia a magyar nevét. Mivel a török korban Buda város archívuma elpusztult, sajnos a Szilvás családra vonatkozó források sem állnak rendelkezésre. Az 1541 előtti időkből megmaradt két budai bortizedjegyzéknek csak egyikében találkozunk a Szilvás névvel. Johann Szilvásnak, aki a Nagyboldogasszony templom előtt lakott, 1510-ben egy kis szőlőskertje volt a Hengerejtő (Hengerethew) nevű szőlőhegyen. Szüretének terméshozama mindössze 14 budai köböl bor volt, tehát kereken 129 liter.12 Vajon ez a Szilvás rokona volt a mi Wolfgangunknak, nem tudjuk. Az is bizonytalan, hogy a budai németekhez vagy a magyarokhoz soroljuk-e be, mivel a tizedszedők magyarok voltak és a német neveket gyakran magyarosították. Mégis azt feltételezzük, hogy ez a Szilvás német volt és Hillerrel rokonságban állt. A Nagyboldogasszony templom ugyanis a budai németek plébániatemploma volt, tehát feltételezhetjük, hogy a templom közelében németek laktak.13 Minthogy Johann Szilvásnak csak egy kis szőlőskertje volt, nem tartozhatott a város gazdag polgárai közé. Amennyiben valóban rokonságban állt Hillerrel, úgy ez utóbbi sem tartozhatott a főváros patrícius rétegéhez. További tényezők is szólnak ez ellen. Bár a város okleveles anyaga eltűnt, mégis elegendő forrással rendelkezünk, amelyekből Buda legtöbb városi tanácsosának családját megismerhetjük. A Hiller és a Szilvás család nincs köztük, és így szinte bi9 Ld. fent 3. j. és Album II. 213-217. p. 10 Onwein német volt és budai bíró. Ld. pl. „Petrus Omvein iudex... " (1435: Észt. Pr. Lt. Acta radicalia Lad. Q. Nr. 62. [MOL DF 248580.; kiadása: Bp. III/2. 268.]) „Petrus Bornemyza iudex". Észt. kpt. m. lt. Lad. 43. [valószínűleg 45.] fasc. 2. nr. 15. [MOL DF 237442. Bp. III/2. 236-239.]). Kreen-Thorma városi tanácsos szintén német volt. „Nicolaus Kreen" (1508: MÓL DL 23032.) „Nicolaus Thorma" (1523: MÓL DL 90430.). Ezzel szemben egy budai magyar kereskedő, Debreczeni, nevét egy német levélben „Dobritzer”-ként írja alá.( 1511 : Bártfa v. lt. oki. 4212. sz. [MÓL DF 217114.]) Viszont egy latin oklevélben Debreczeni és de Debreczen (1520: MÓL DL 23491.) 11 KUBINYI 1966. 228., 242. p. 12 Budai bortizedjegyzék 1510. 13 Kubinyi 1965b. 142-144. p.
