Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
774 Társadalmi csoportok a középkori Budán ként nem, kommendátorként viszont meg kellett volna jelennie a zsinaton. Ha azonban ott van, a püspök precedensként foghatta fel: egy exempt plébános ott van a zsinaton! Ez is, az archipresbyterség is azt mutatja, hogy az ifjabb Pál kiváló jogérzékkel rendelkezett, erre helyezte a hangsúlyt. Bár Pál is hasonló nevű nagybátyja nyomdokában járt, öccse, János a jelek szerint jobban kötődött hozzá. Tanulmányait a bajorországi Ingolstadt egyetemén folytatta, ahová 1481. november 25-én iratkozott be, érdekes módon akemnati Simon Küennel és a wunsiedeli Friedrich Pühlerrel együtt.68 (Ez ugyanaz, aki Wann Jeromos helyett kapta meg nagybátyja bécsi ösztöndíját.) A kemnati Simon Kiien is azonos lehet a passaui Simon Guennel, akinek Paul Wann ugyancsak ösztöndíjat adott. (Lásd fenn.) Nyilvánvaló tehát, hogy Wann János Ingolstadtba nagybátyja intenciójára ment. 1488-ban már baccalaureusként, sőt magisterként Bécsben működik, 1493-ban is - akárcsak apja - ugyanott az artes magistère.69 Már láttuk, hogy később passaui hitszónokként nagybátyja nyomdokába lépett. A legfiatalabb testvér, Jeromos, 1486. október 25-én ugyancsak az ingolstadti egyetemre iratkozott be,70 és csupán két év múlva, 1488. április 14-én került a bécsi egyetemre, ahol elképzelhető, hogy igénybe vette nagybátyja ösztöndíját. Beiratkozott az egyetem magyar nemzetébe is.71 Sem róla, sem a Wann család további budai sorsára nincs több adatunk. Tanulmányunkból megismerhettük egy középkor végi polgári eredetű értelmiségi család pályáját. A Wannok két generációjának minden tagja egyetemen tanult. Az akkori egyetemi fokozat - nemzetközi értékű lévén - megszerzői országhatároktól függetlenül juthattak értelmiségi álláshoz. A Bécsben egykor Arisztotelész logikáját tanító Wann Konrád átvehette a budai iskola irányítását, ahol feltehetően azt adta elő, amit Bécsben maga is tanult. Budára kerülése nem volt szokatlan ügy. Több utódáról is hasonlókat állíthatunk. így az osztrák Laából való Rohrbeck Pongrácról, akihez mint a Boldogasszony-templom iskolamesteréhez küldte Briccius Ciliensis bécsi egyetemi tanár egyik diákját tanulni a bécsi pestisjárvány idejében.72 A karintiai Villachból való Tobriacher Ulrich nagy tudásáról is megemlékeznek a források. Ő is a Boldogasszony-templom iskolájában tanított.73 Érdekes, később mindketten pozsonyi kanonokok lettek.74 Nem véletlen tehát, hogy Wann Konrád is gondolt az egyházi rendre, azt azonban majd csak fia vette fel. Akárhogy van is: Buda mindig törekedett arra, hogy nagy tudású tanítókkal tegye színvonalassá iskoláit. A magyar iskola első évszázadai. Szerk. G. Szende Katalin. Győr 1996. 51-60. p. A tanulmányban közölt genealógiai táblázatot lásd jelen kötet végén, az illusztrációk között. (65. ábra) 68 Ld. fenn, 31. j. 69 1488-ban már nem csupán baccalaureus, hanem magister is, ugyanis egyszerre iratkozik be baccalaureusként és magisterként az egyetem magyar nemzetébe. SCHRAUF 1902. 79., 46. p. 1493-ban újból magister: uo. 253. Vagy öt éven át tanított az egyetemen, vagy (és) közben más karra is járt. 70 Ld. fenn, 32. j. 71 Matrikel II/l. 201. p. Ugyanabban az évben az egyetem magyar nemzetébe Johannes Wan de Buda iratkozott be (Schrauf 1902. 137. p.), ez azonban nyilvánvaló elírás, mivel bátyjával, Jánossal jött Bécsbe, János pedig már ismert, fokozattal rendelkező személy volt (ld. fenn, 69. j.), a jegyző felcserélte a keresztnevet. 72 Ábel 1881. 42. p. 73 Uo. 91. p. 84. j. A budai tanítókra ld. még fenn 36. j. 74 KÖBLÖS 1894. 457., 475-476. p.
