Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)
770 Arcok a középkori Budáról gyár fővárosban évente felváltva magyar és német bírót választottak, nyilvánvalóan ő volt a legtekintélyesebb a német vezető réteg tagjai közül.41 Wann Komád és Münzer kapcsolata megmagyarázza különben az előbbi budai karrierjét. A Münzerrel való összeköttetés arra is lehetőséget adott, hogy az idősebb Wann esetleg Budára költözzön. Öccse ugyanis — Münzerék segítségével - felajánlotta Paulnak a budai (nyilván Nagyboldogasszony-templomi) hitszónoki állást. Paul nem zárkózott el ezelől, azonban a következő kérdéseket tette fel Komádnak: „Szükséges nekem tudni, hogy milyen munkával jár, és milyen jövedelmet hoz az az állás. Hol van a hitszónok lakása. Hányszor van az istentiszteleteken való részvételre kötelezve. Vajon tartozik-e gyóntatni vagy a betegeket ellátni. Az is, hogy milyen meghatározott és kétségtelen fizetést kap.”42 Mintha egy mai, új állást elfoglalni akaró értelmiségi érdeklődését olvasnánk! Ez a meg nem valósult budai hitszónoki állásügy egyben arra is utal, hogy a bécsi egyetemi professzor nem volt egészen megelégedve állásával, és új helyet keresett. Ezt igazolja különben straubingi levélgyűjteményének egy másik levele, amelyet Bárius Miklós egri prépost, magyar királyi alkancellámak írt.43 Mivel a címzett 1453-ban lett alkancellár, 1455 óta pedig már pécsi püspök, a levél viszonylag szűk időkeretek közé tehető.44 Paul - érdekes módon öccsére hivatkozva - gyakorlatilag protekciót kér egy állásra a király környezetében. Bár tudjuk, hogy erre sem került sor, mutatja azt, hogy Komád már „valaki” a magyar fővárosban, akire lehet hivatkozni. A Wann család budai kapcsolatait mutatja az a fent már idézett adat, hogy Budai Kanczler János Paul Wann szolgálatában állt 1459-ben. Kanczler sem volt akárki. Neve ellenére nem németnek, hanem magyar származásúnak számított. Elsősorban a királyi kincstárban töltött be magas állásokat, a kilencvenes években budai tanácstag, 1498-ban pedig a város magyarok által megválasztott bírája lett. 1507-1509 között halt meg. Kanczler mint egyetemi hallgató került össze Paul Wann professzorral, ugyanis 1458-ban iratkozott be Bécsben. Öccse, Angelus, Bakócz Tamás, a későbbi esztergomi érsek húgát vette feleségül.45 Az egyetemi hallgatóságtól függetlenül Wann és Kanczler kapcsolata nehezen lenne érthető, ha a budai Wann nem állott volna összeköttetésben a Kanczlerekkel. Komád nem vezette sokáig a budai iskolát. Ellentétben bátyjával, úgy látszik, a tanítás kevéssé vonzotta. Ezért is gondolkozott a papságról, azonban végül megnősült, és kereskedő lett. Ennek idejét nem tudjuk pontosan, csak azt, hogy 1457-58-ban a pozsonyi harmincadon 20,8 aranyforint vámot fizetett a Magyarországra behozott áruk után. Ezek vásznak, fátylak, arras i posztók, harisnyák, kalapok, kések, egyéb vasáruk, szappanok, rövidáru és egyebek voltak. A legnagyobb értéket a kalapok képviselték 7,88 aranyforint vámmal.46 Az áru értéke nem túl magas, azonban ugyanakkor a már említett Münzer János 35,65 aranyforint vámot fizetett, igaz, főként posztó után 47 A legnagyobb budai importőr Ernuszt János, Mátyás király későbbi kincstartója volt, 151,88 aranyforint vámmal.48 Emuszt is különféle árukat hozott be, akárcsak 41 Kubinyi 1966. 243-246. p. 42 HUBER 1987. (katalógus) 31.: „Opus ergo michi est préseire quid laboris et fructus status iste contineat, ubique predicatoris sit residentia, quociens astrictus sit officiis, an ad audiendas Confessiones teneatur, an procurare infirmos, quid etiam determinál és indulatanmhabeat stipendii.” 43 Uo. 31.6 levél. 44 BÓNIS 1971. 171-172. p. 45 Kubinyi 1966.259-260. p. 46 KOVÁTS 1902. 150-151. p. 47 Uo. 146-147. p. 48 Uo. 144-145. p.
