Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - Konrad Wann. Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében (Alfons Huberrel közösen)

766

Arcok a középkori Budáról

Az említett Jakob Sigmund Wann, akit 1446-tól chebi polgárnak neveznek, eredményekben gazdag élete során jelentős vagyont szerzett az ónkereskedelemben, amelyet részben testvérei gyerekeire örökített, részben chebi és wunsiedeli alapítványokra hagyott,8 Wunsiedelben ispotályt alapított, amely 12 szegénynek nyújtott lakást és ellátást, valamint három papi javadalom is volt itt.9 1469. május 11-én halt meg Chebben, ott is temették el. Képe a wunsiedeli ispotálytemplomban van.10 11 Gyermekeket a jelek szerint nem hagyott hátra. Testvérei, Nikel és Eigel a szomszédos Kemnath városba költöztek, de nem lehet megállapítani, hogy mikor. 1441-ben iratkozott be a bécsi egyetemre (a rajnai „nemzetbe”) Paul Wann. Diákként és tanárként egyaránt „de Chemnaten”-nek írják, azaz a felső pfalzi Kemnathból származott." Vele együtt tanult testvére, Konrád, akiről alább lesz szó. Noha a wunsiedeliek főként a lipcsei, erfurti és ingolstadti egyetemeket látogatták,12 a Wann testvérek bécsi tanulását az egyetem jó híre mellett nyilván az indokolta, hogy apjuk felesége egy Kathrei keresztnevű bécsi polgárnő volt. 1459. június 14-én Wolfgang Phannhaimer, „der Rostauscher”, bécsi lakos és felesége, Elspeth elzálogosítják rokonuknak „MaisterPauln Wann von Kemnaten” a Szent Jakab-temető közelében fekvő házukat. 1459. november 16-án a bécsi városbíró tanúsítja,13 hogy Budai Kanczler János, ura, „Maister Pauln von Kemnaten” megbízottjaként ügyvédje útján igényt emelt Phannhaimer lókereskedő és felesége, a néhai Elspeth házára, amely a Szent Jakab-temető mellett van, és amelyet 200 font dénárért zálogosítottak el Wann-nak. Mivel az asszonynak nem voltak gyerekei, erről annak férjét és Bécsben tartózkodó testvérét, Kathreit (Wann-nét), Pál mester anyját értesítik. Mivel Kathrei asszony lemondott igényéről, az özvegy férfi pedig nem emelt ellene kifogást, a bíró a felperes, tehát Paul Wann javára ítélte meg a házat. Ez a ház feltehetően Elspeth Pfannhaimer (Phannhaimer) és nővére, Kathrei Wann szülőháza lehetett.

8 Uo. 74., 75., 81., 85. sz.

9 Uo. 59., 63., 78., 91. sz. (Sigmund Wanne Eger-i/Cheb-i polgár végrendelete, 1464. május 15.) A wunsiedeli ispotályalapítványra Id. még RUCKDESCHEL 1855. 55-61. p. Wunsiedelre még: Bayer. Städtebuch 629-633. p. Gebhard 1973. 217. p.: „...Sigmund Wann, der im Ausgang des Mittelalters einer der grüssten Industriellen im Egerland und in Wunsiedel gewesen ist; er betrieb das Verzinnen von Eisenblech. Er stiftete in Wunsiedel ein Spital, wir könnten auch sagen, ein Altersheim für 12 Männer ... nebst einer Spitalkirche.”

10 Sigmund Wannra adatok maradtak a wunsiedeli levéltáron kívül a chebi városi levéltárban, is: Wunsiedel. Fasz. 798. Sigmund Wann 1440 bis 1461., ill. Wannisches Bruderhaus 1469-1646. (Feltehetően háború előtti jelzetek. Kfubinyi] Ajndrás]); [Ma érvényes jelzeteik: Archiv mësta Cheb. A 1919 Faso. 445. Wann Siegmund, Paul Dr. zu Passau, Wannsche Stitt 1448-1575.; Archiv mêsta Cheb. A 4727 Fasc. 798. Wunsiedel. Sigmund Wann., Die Wannsche Stiftung 1469-1646. - A Szerk.] Ld. RÖTTGER 1954. 444. p.; ZECHEL 1948. 29. p. skk.; ZACHER 1928. 10. p. 1. j. Nikéire és Eigelre: WHTM ANN 1891. 23., 47. sz. Konrád nevű testvérére ld. alább.

11 Aschbach 1865-88.1. 570-572. p.; Zacher 1928. 9-25. p.; Schrauf 1892. 146. p.

12 HÄFELE 1988. 571-606. p.

13 QGStW II/3. 3895., 3936. sz. Az üggyel kapcsolatban Kubinyi András Dr. Richard Perger professzorhoz (Bées) fordult, aki szíves levelében számos a Pfannheimer-Wann-ügyletre vonatkozó oklevélregesztát közölt, amit ezúton is köszönünk. Az ügyben a legfontosabb, hogy Paul és budai testvére, Konrád nem Nikel vagy Eigel, hanem egy Konrad Wann fiai voltak, szemben Alfons Huber nézetével. Kathrei asszony először egy 1459. december 17-i oklevélben fordul elő mint Konrad Wann von Kemnaten özvegye, egyben Paul Wann von Kemnaten mester édesanyja. WStLAGb. 1/7. föl. 31 Or. 1471. december 12-én is említik Paul Wann von Kemnaten mestert, a szentírástudomány tanárát, aki édesapjának, Konrad Wann-nak özvegye a néhai Kathrei volt. WStLA Gb. 1/7. föl. 483r. Megjegyzendő még, hogy Paul 1459 végén a házat 280 fontért édesanyjának adta el. WStLA Gb. 1/7. föl. 31 Or. Majd anyja 1460-ban fiának adja: QuGSt Wien II/3. 3961. sz. 1471-ben viszont Paul Wann 246 magyar forintért eladta Hans Ennser szíjgyártónak. WStLA Gb. 1/7, fol. 266r. A ház Perger professzor kutatásai szerint a mai Zedlitz- és Riemergasse sarkán állt.