Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - Pesti Gábor családi összeköttetései
760 Arcok a középkori Budáról egyszerűbben a fentebb már ismertetett örökösödési rendszer segítségével, házasság útján lehetett bejutni.13 A városi tanácsot közülük választották, ha azonban valaki nem oda tartozót egyszer beválasztottak az esküdtek közé, a továbbiakban ő is „patrícius”-nak számított. A Buda és Pest városok által kiállított oklevelekben pontosan megkülönböztették a patríciusokat a polgárok nagy tömegétől. Míg a királyi, bírói vagy hiteleshelyi oklevelek minden városi polgárt „prudens et circumspectus”-nak, a jobbágyokat viszont „providus”-nak nevezik, addig a budai és pesti tanács a bíróviselt férfiaknak és néhány tekintélyes patríciusnak adja csak meg a prudens et circumspectiis címet, a többi patríciusnak is a circumspectus, míg a közpolgárságnak a providus címzés járt ki.14 Mizsér Mihály végrendelete tanulságos ebből a szempontból. Bár a plébánosi oklevelek nem ragaszkodnak szigorúan a városi kancellária nómenklatúrájához, annyi mindenestre bizonyos, hogy míg Mizsér Mihály és Balázs, valamint a két tanú15 patrícius, Mizsér-Götth Márk még nem az. Pedig Götth nem volt szegény ember, de valóban nem tartozott a pesti városi vezető réteghez. 1519-ben iratkozott ugyanis be a bécsi egyetemre, mint Marcus Geth ex Buda.16 Ha tekintélyes, gazdag polgár lehetett is, Budán sem mutatható ki sem ő, sem családja a városi vezető rétegben. Azáltal azonban, hogy beházasodott a Mizsér nemzetségbe, jogot szerzett apósa ingatlanrészéhez, és amennyiben azt ellentmondás nélkül megkapta, juthatott be a patríciusok közé. Valószínűleg Mizsér Balázs is felesége nevét vette fel, és eredetileg másként hívták.17 18 A Mizsér Mihályra vonatkozó oklevelek teljes mértékben igazolják, hogy Pest legtekintélyesebb patríciusai közé tartozott. Mint azt már az eddigi irodalom is megállapította, 1503-tól több ízben mutatható ki a városi tanács tagjaként.Is 1511-ben egy pesti szűcsmesternek a szűcscéh elöljárói ellen tett panaszával kapcsolatban olvashatjuk nevét. Úgy látszik, két társával, Szegedy Pállal és Beke Ferenccel együtt a céh elöljáróinak fogta pártját.19 Szegedy a város sok éven át bíróságot viselt patríciusa,20 Beke viszont igen gazdag pesti patrícius, valószínűleg Beke Jakab bíró fia, akit 1525-ben törökbarátsága miatt támadt Geszti László.21 Bizonyára őket küldte ki a tanács a szűcscéh viszályának elintézésére, ők viszont a céh elöljáróinak pártját fogták. Mizsér 1512-ben mint esküdt tesz bevallást a tanács előtt. Előadja, hogy négy évvel azelőtt, Beke Jakab bírósága idején, előtte mint tanácstag előtt adta el Désy Imre özvegye pesti házát Podmaniczky Jánosnak.22 Valamikor a tízes években, a pesti hajósoknak a szigeti apácák job13 KUBINYI 1963-64. 83. p. 14 Ld. kéziratban a Gerevich László szerkesztette Budapest története I. köt. Jagelló- és Szapolyai-kori fejezeteit. [Budapest története II. köt. - A Szerk] 15 Igazolja azt címzésük is, de Nagyszájúról más adatok alapján is tudjuk. Már atyja, idősb Nagyszájú Márton városi esküdt volt, aki a város környékén ingatlanokat is szerzett. (Prot. Búd. 83., 479—480., 491-492., 517-518. p.) 16 Matrikel III. 1518/11.; 1579/1. 8. p.; Götth veje, Péter deák „circumspectus” címe alapján viszont patrícius volt. 17 Számos analóg esettel lehetne ezt igazolni. Egy példa: Kömlődy Gál budai polgár özvegyét (!) feleségül vette Kreus György, akit azóta többnyire Kömlődynek neveznek, noha Gálnak is maradt fia. Kreuss-Kömlődy patrícius, városi tanácsos volt. Kubinyi 1963-64. 87. p. ld. 54. j. 18 Vö. SZINNYEI 1908. 49-50. p. 19 Prot. Búd. 55. p. 20 Vö. pl. 1492-ben: MÓL Ft. Kassa v. lt. Schwartzenbach gy. 699. [MOL DF 270737.]; 1493: MOL DL 46241.; 1494-ben: MÓL Ft. Egri kápt. m. lt. 29. 4-5. 4. [ma valószínűleg 29. 5. 5., MOL DF 210733.]; 1497: MÓL DL 61905. stb. 21 GERÉZDI 1962. 106-108. p.; Beke Ferencre lásd még pl. Prot. Búd. 539-541. p. 22 LUKINICH 1939. 69-70. p.
