Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)

Arcok a középkori Budáról - A Pemfflingerek Bécsben és Budán. Adatok a két főváros polgárságának középkor végi gazdasági és családi összeköttetéseihez

A Pemfflingerek Bécsben és Budán

747

gyonkezelőjévé is kinevezett,3*’ és aki az elfoglalt ország ügyeibe is bele tudott folyni.39 40 1487-ben például a bécsiek a borpénzről tárgyaltak a kincstartóval, ami után 2000 aranyforintot kellett Sigmund Schneidpöck rendelkezésére bocsátani.41 A kincstartóhoz fűződő kapcsolatai miatt a király ötvöse és a királyi ékszerek kezelője, Matthias Harber (Herber) igen nagy befolyásra tudott szert tenni Bécsben. Ez a budai polgár állat-, posztó- és borkereskedéssel foglalkozott Ausztria és Itália felé.42 A magyar megszállás ideje alatt a budai tanács tagjai közül többen fordulnak elő kereskedőként vagy háztulajdonosként Bécsben. így pl. Leonhart Voglweider43 pénzügyi hivatalnok és kereskedő, a szintúgy kereskedő és pénzügyi hivatalnok, valamint budai tanácstag és bíró Thomas Meingos,44 a harmincad bérlő Peter Jungherr és Andres Edlasperger,45 a pénzügyi hivatalnok, kereskedő és budai tanácstag Pólyák Pál,46 a budai tanácstagok és szállítók Hans Arnolt,47 Ruprecht Haller,48 és Nikolaus Ebendorffer.49 Nem bizo-39 VANCSA 1905-27. II. 532. p. (Ö is helytelenül a Dóczy nevet használja aNagylucsei helyett. Vö. DARÓCZY 1938. 82-83. p.).

40 Különösen tanulságos a Becs felé irányuló és saját relatiójára kiállított királyi oklevele. A városi ügyvéd éves fizetésével foglalkoznak (QuGSt Wien II/3. 5078. sz.), de bécsi polgárok viszályaival is (uo. 5109., 5121., 5230.). Az utóbbi esetben a király elrendelte, hogy az adós Felix Angerfelders a (budai polgár) Matthias Harbernek fizessen. Ld. Pergernél is (PERGER 1975. 320-321. p.)

41 QuGSt Wien II/3. 5232. sz.

42 Ld. fent, 40. j. Bées posztót vásárolt tőle (1485: WStLA OKA Rechnungen 1/46. fol. 1 Ív.; 1488: uo. 1/49. fok 26. Bort is mért ki, malváziai bort: uo. 1/48. föl. 8v. Fia, Hans már 1485-ben bécsi polgárjogot nyert, és ezért veronai posztóval fizetett. (Uo. 1/46. föl. 5., 1/48. föl. I4v.) Harber 1490-ben eladta bécsi házát, még egy esetleges elkobzás előtt. Perger 1975. 321. p

43 QuGSt Wien II/3. 5164., 5272., 5478. sz.; WStLA Gb. 1/35. fol. 67-67v„ föl. 75v. Híres St. Gallen-i családból származott és Kassa ill. Krakkó felé kereskedelmi és családi összeköttetései voltak. PEYER 1959-60. II. 47-48. p.; Kubinyi 1971b, 391-393. p.

44 QuGSt Wien II/3. 5371., 5380., 5492. sz.; Kubinyi [1957.] 34. p. Később Meingos Bécsi polgár és városi tanácstag lett, valamint Ausztria pénzverő mestere, QuGSt Wien II/4. 5658a., 5724., 5745., 5769. sz.; QuGSt Wien II/2. 826. sz.

45 WStLA OKA Rechnungen 1/49. fol. 9. Később vett egy házat Bécsben, amit egyik fiára, Ladislausra, a későbbi bécsi városi tanácstagra és bíróra hagyott. Jungherr budai vagyonát egy másik fiú örökölte. KUBINYI 1971b. 365., 375., 404-405. p. Ladislaus Edlasperger lányát, Annát a budai tanácstaggal és bíróval, Wolfgang Haimburgerrel házasította össze. WStLA Gb. 1/35. föl. 396-396v (1523). Hauntburger budai városbíró volt 1517: Kubinyi 1966. 285. p

46 QuGSt Wien II/3. 5380. sz. Különösen a lengyel kereskedelemben volt érdekelt (neve alapján maga is német volt) és több évtizeden át jelentős szerepet játszott Budán. Markus Pemfflingerrel együtt még említést teszünk róla. (ld. lejjebb 120. j.) KUBINYI 1959a. 103., 108-109., 113 , 79. p., 114. j„ 81-82. p , 115. j , 130. p, 132. p„ 116 j., 136. j. Lánya Hans Wurmb, bécsi polgár felesége lett. MOL [MKA] Expeditiones camerales Fase. IV. [fol.] 494. (1554. [november 6.])

47 QuGSt Wien II/3. 5307,5349., 5350,5480,5493. sz ; KUBINYI 1959a. 114. p , 98. j.

48 QuGSt Wien 11/3. 5380. sz. A már említett Meingos és Pólyák üzlettársa volt. Kubinyi 1963-64. (Helmut Frhr, von Haller közreműködésével) 85-96. p.

49 1486-ban Niklas „Malmasierer” bort (valószínűleg malváziait) mért ki Bécsben. WStLA OKA Rechnungen 1/47. fol. 8. 1487-ben Niklas Ebendorffer raifal-nak nevezett bort adott el; uo. 1/48. f. 8v. [raifal, rainfal = lombardiai Rivoglio-i bor, vö. Pickl 1966. 490. p ] Mindkét esetben Leschenprantnál mérték ki a bort. A bért Ebendorffer helyett a budai Pemfflinger fizette ki Ebendorffer és Malmasier (a latin oklevelek magyar formájában Malosasnak nevezik) ugyanaz a személy. 1498-ból megmaradt a budai tanács teljes névsora. Minthogy a bíró magyar volt, a pénzbírónak németnek kellett lennie. Ezt a tisztséget akkor az említett Hans Arnolt töltötte be. 1498-ban, a Bécsben előforduló budai kereskedők között ott volt még a tanácstag Pólyák, Ebendorffer és Hans Harber. (Tehát a hat budai német tanácstag közül legalább négy kereskedett Bécsben a magyar megszállás idején!) Ebendorfferen kívül egyik tanácsos keresztneve sem Nikolaus. Tinkovai Macskássy cs. It. 894. [valószínű-