Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 733 ni, azonban az ő kakati révükön keresztül szállított árut nyilvántartásba vesznek és amennyiben a polgárok a folyamatban lévő vámpert elveszítik, a vámot a felvett számadás alapján utólag megfizetik. Észt. kpt. o. It. Capsa 30. Fasc. 7. Nr. 3. [MOL DF 208852.] (eredeti latinul) 1494. december 8. Buda. Relatio domini Roberti Haller iurati Ádám Gergely városbíró és Buda város esküdt polgárai előtt Pólyák Miklós özvegye, Erzsébet eladja az ő Szent János utcában227 lévő házát, amely „in vicinate domorum Pauli calcariparis ab una ac pauperum mendicum ab altera partibus” található, 195 arany Ft-ért Barthus cipész özvegyének, Katharinának.228 229 MÓL Ft. Pannonhalmi kvt. o. It. t. 629. nr. 86. C. LX. : CCC. [ma valószínűleg Capsa 347. nr. 86. MOL DF 274182.] 12. 1505. november 1. Kivonat a veszprémi székeskáptalan budai szőlőhegyekből szedett bortizedének jegyzékéből.2W Formankuth szőlőshegy: Haller Rupertus solvit Keczele. Kechele (sic!) szőlőshegy: Rupertus Haller cub.230 Ie 1e LXXXXV 1e Ie Ie Ie X Ie V 1CIII1CI XXXXII XVI231 Budai bortizedjegyzék 1505. 227 Buda „vár”-nak nevezett belső városban található. Az utcát a ferences kolostorról nevezték el és a városháza teréhez kapcsolódó Szent György teret kötötte össze a királyi palotával. 228 A lábjegyzet tartalma kimaradt a tanulmány közléséből („entfallt!”) és még a szándékozott jegyzet helyét sem jelölték meg, azonban annak érdekében, hogy a lábjegyzet számok megegyezzenek az eredeti közléssel megtartottuk és erre a helyre tettük az „üres” jegyzetet - A Szerk. 229 Buda a veszprémi egyházmegyéhez tartozott, mivel azonban plébániatemploma, a Nagyboldogasszony templom, királyi magántemplomból (úgynevezett „királyi kápolna”) jött létre, felette az esztergomi érsek gyakorolta az egyházi igazságszolgáltatást. A plébániatemplom körzetében újonnan létrejött új plébániák is oda tartoztak. Az érsek azonban a legtöbb tizedet átengedte a veszprémi püspöknek és káptalannak; csak a sasadi szőlőhegyek voltak az esztergomi székeskáptalan felé tizedkötelesek (Sasad is a városhoz tartozott). Vö.: JANKOVICS 1959. 57. p. [A tizedjegyzék (itt 12., 13. és 19. sz alatt) kiadását Id. SZAKÁLY-SZŰCS 2005. - A Szerk ] 230 cub. = cubulus (magyarul: köböl), magyar űrmérték, a budai cubulus 8,484 liter. Egy köböl 5 pint vagy 10 icce; egy icce tehát 0,8484 liter. Ld. Lederer 1923-24. 305., 312., 317. p. 231 A számok a terméshozamot jelentik, mégpedig vagy minden egyes hordó tartalmát vagy a parcellánkénti hozamot sorolták fel; az egész hozam tehát ezeknek a számoknak az összege. Mivel itt egy adatot sem hoznak, nyilván Haller ebben az évben mentesült a tizedfizetés alól.
