Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 729 rályt és hogyan lopta meg őt. A város köteles az ügyben Fabian Haller, Grafeneck szolgálója útmutatása alapján eljárni és az eredményt jelentsék a királynak. Az oklevelet királyi pecsétgyűrűvel zárták le.20'' Pozsony v. It. Oki. 1993. sz. [MOL DF 240618.] (eredeti németül) 3. 1481. augusztus 26. * Kolozsmonostor. A kolozsmonostori konvent204 205 Thelegdy István alvajda parancsára kihallgatta a görög Miklóst Thargawysthyaból206 és a nagyszebeni Johann Janassathart. Ezek arról tudósítottak, hogy ebben az évben augusztus 11-én Kolozsvárott „ante domum circumspecti Johannis Agatha dicti de Cibino” a Kevi mezővárosban207 lakos szerb (Rascianus) Keresthessel egy bizonyos nagyszebeni Olaz (itáliai) Tamásról beszélgettek. Ezt az olaszt Budán börtönbe vetették és a görög hallotta, hogy „circumspectus Haller, cívis civitatis Budensis” valakit hozzáküldött a börtönbe és megígérte neki, hogy kiszabadítja és 500 forintot fog neki adni „si illas res, quas famulus prefati Haller iám pridern de civitate Koloswarexportasset, non fatetur easdem esse Judeorum, séd ipsius Haller fuisse.” Keresthes megerősítette ezt a hírt, és hozzátette, hogy maga volt az a küldött, akit Haller a fogolyhoz küldött, aki viszont megmaradt a kijelentésénél, miszeirnt azok a dolgok a zsidóké. A kolozsmonostori konvent M. minus protokoUuma 37. p.; MÓL DL 36398. Kiadása: MZsO V/l. 23-24. p. 4. 1483. május 27. „Kristoff Waiss... des ersamen waisenn Angello208 mitt purger zw Offen diener” elsimervénye arról, hogy ő az urával „ersam waise Lorancz Diach209”, a jelenlegi pénzbíró, Nicolaus Ebendorffer tanácsúr és Ruprecht Haller Buda város polgára előtt elszámolt, és urának 200 fo-204 Az ügyet tehát szigorúan titkosan kezelték és az oklevelet a kancellár nem adta ki. A gyűrűs pecsétet a király maga, vagy egyik titkára őrizte. * Az oklevél keltezését a Kubinyi által felhasznált kiadásban hibásan közölték, az valójában 1491 augusztus 26-án kelt. Vö. Digitális Levéltár és JAKÓ 1990. 2750. sz. - A Szerk. 205 A konvent (bencés apátság) hiteles helyként működött; vö. 117. j. A település mai neve Kolozsmonostor/CIuj- Mânâçtur és Kolozsvárhoz tartozik 206 Ma Tîrgoviçte; az egykori Havasalföld, tehát a régi Románia fővárosa. 207 Ma Ráckeve; Csepel sziget jelentős kereskedelmi helye volt. Lakói szerbek (rácok) voltak. Keresthes (Kersztes magyarul kerszteslovagot vagy keresztviselőt jelent) talán azonos az ugyanilyen nevet viselő 1486/87-ben hivatalban lévő budai magyar városbíróval, az egyetlen, aki keresztnevét sosem használta (MÓL DL 18469., 19161., 19250., 25268. stb). 208 Vö. fent 188. j. 209 Bajoni lőrinc, pénzügyi hivatalnok, nemesi földbirtokos, alkincstartó, később többször városbíró és tanácsos. Ld. Kubinyi 1957. 29. p. „diach”-ról ill. literatus-ról ld. fent. 25. j.
