Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
726 Arcok a középkori Budáról Paul nevű unokaöccse 1511-ben Budán laktak, de Leupold nevű unokaöccse is lakott átmenetileg Budán. 1514-ben Konradot Pesten elfogták és ügyében Nürnberg város j árt közben a magyar királynál.189 Konrad 1526-ban még Pesten lakott, később Kassára települt át.190 Vajon a törökök vagy János király előtt, azt nem tudjuk. Mindenesetre 1541-ben valószínűleg Erdélyben élt.191 Még egy Hallerral találkozunk Budán, mégpedig mint városi tanácsossal: egy másik Hans Hallerral. Őt említi a „personalis praesentia regia” udvari törvényszék egy 1494. július 23-án kelt oklevele. Ez az oklevél szerződés az esztergomi érseki káptalan, valamint Buda és Pest szabad királyi városok képviselői között egy vámeljárásra vonatkozóan.192 Budát ebben az ügyben a magyar bíró Ádám Gergely valamint két városi tanácsos, Kanczler János és Hans Haller képviselték. Érdekesség, hogy a 15. század második felében Buda, minden vámállomás tulajdonosával szembeni vámperét magyar bíró vezetése alatt álló bíróság előtt nyitotta meg. A város ugyan az egész ország területén vámmentességet élvezett, mégsem respektálta ezt több egyházi vámbirtokos.193 Kanczler, vagy Kanczlyr - nevével ellentétben - nem német, hanem magyar polgár volt. Ő és testvére, Angelus pénzügyi hivatalnokok voltak, kereskedők és Buda város tanácsának tagjai. Eredetileg talán itáliai családból származtak.194 Angelus a királyi kancellár és későbbi esztergomi bíboros és érsek, Bakócz Tamás testvérét vette feleségül, fivérével pedig egyházi sógora káptalanát is felhasználta kereskedelmi ügyeihez.195 Vidéki birtokokkal rendelkező nemesek voltak.196 Kanczlyr Jánost 1498-ban a város magyar bírájává választották.197 A magyar patríciusoknak igazi képviselője volt, akik a német tőkétől függetlenek voltak és a feudális urakkal karöltve kereskedtek. Mivel láttuk, hogy 1439 óta a németek és magyarok 189 Nürnbergi áll. It. Briefbuch 72. fol. 54.: a nürnbergi tanács 1514. márc. 15-i írása Pécsi György püspöknek, hogy engedje szabadon Conrad Haliért, aki „wider pillichkeit und über zugesagt sicherhait ab sechs monaten in fangknus ist”. (H. v. Haller báró közlése). Vö. TH[ALLÓCZY] 1900. 79. p. 190 HAG CBH-VI1 föl. 163., CHJH föl. [?] stb., de év megadása nélkül (H.v. Haller báró közlése). Úgy tűnik, már 1526 második felében Kassán élt, és városi tanácsos valamint nagykereskedő lett. A kassai pénzverőkamara számadásában ugyanis „Herr"-nek nevezik, és 1527-ben ezüstöt és rossz pénzt ad el 2639 fi. 76 d.-ért. A pénzverde egyik legjelentősebb szállítója és feltételezhetően unokaöccsének, Hans Hallernak kassai képviselője volt. Ld. Kemény 1892. 66., 68., 72., 76., 82., 87. p. 191 Nürnbergi Áll. Lt. Városi tanácsi határozat 1541 március 10-én egy oklevél neki történő átadása kapcsán. 192 Ld. Függelék 10. sz. 193 KUBINYI 1963a. 200-203. p. és 223. p. 155. j. 194 KUBINYI 1957.28. p., 38. p. 142. j.; Kubinyi 1959a. 114. p. 93. j. AFüggelék 4. számában megnevezett Angelo, budai polgár valószínűleg Angelus volt. Ez a keresztnév, amit Budán csak az itáliaiak viseltek, és az, hogy háza a „piatea Italicorum”-ban állt (PATAKI 1950. 290. p. 51. j.) itáliai származására enged következtetni. Az Italienische Gasse, magyarul Olazwcza, összekötötte a vár közepén (belső város) a magyarok plébánia temploma (Mária Magdolna templom) körüli piac teret (Samstagsmarkt, Szombathely) a város északi részén fekvő Boldogasszony templom (németek plébániatemploma) körüli piac térrel és a város házával (vö. PATAKI 1950. 261. p). Kolléganőm, Lócsy Erzsébet legújabb régészeti és topographiai kutatásai, melyek közléséért külön köszönetét mondok, bebizonyították, hogy az utca a 14. század közepén épült be, tehát amikor Buda gazdasági életében az itáliaiak domináltak. 195 Kubinyi 1959a. 114. p. 93. j. Fraknói 1889. 25. p. 196 1504 végén per indult egyik részről a nemesi Angelus Kanczeler de Buda és fia Zsigmond másik részről Corvin János herceg fiai, Kristóf és Mátyás között a Békés vármegyei Berény uradalma miatt (Erdődy család galgóci lt. [ma valószínűleg HHStA Erdődy - A Szerk.], MOL Ft., BTM Fényképgyűjt. 1464. sz.) 197 1498. nov. 29.: Észt. kápt. m. lt. Lad. 25. fasc. 3. No. 21. [MOLDF 236393.] elődje 1488 óta ötször Ádám Gergely volt, aki 1500/01-ben is követte őt a hivatalban. Hogy a Kanczlerek magyarok voltak, bizonyítja Kanczeler Zsigmond említése 1534-ben, a magyarok plébániatemplomában (Mária Magdolna templom) alapított kápolnában (Zsigmond Angelo fia és Bakócz bíboros unokaöccse volt). Ld. MOL E 148 MKA. NRA. Fasc. 1728. no. 29.
