Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről II. - Várostörténeti tanulmányok 11/2. (Budapest, 2009)
Arcok a középkori Budáról - A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A nürnbergi Hallerek Budán 717 nevezte ki prépostnak."1 Hallernak feltételezhetően az új főpappal is jó kapcsolata volt, és fivére, Hans után is örökölt. Ruprecht 1515 körül halt meg, biztosan 1519 előtt."2 Ruprecht (II.) legidősebb fia, Hans örökölte apjától a Halierek budai kereskedőházának vezetését. Apjához hasonlóan az ő esetében is erdélyi kapcsolataira vonatkoznak az első híradások. Tudjuk, hogy a nürnbergi posztókereskedelemnek ebben az időben sikerült Erdélyben áttörést elérnie,111 112 113 és a Halierek Nürnberg és Erdély között valószínűleg közvetítettek. Hallernak azonban a magyar kincstárral is voltak kapcsolatai és az igazán jövedelmező udvari szállításoknak szentelte magát."4 1515-ben Brassó város - nyilvánvalóan a kincstartó utasítására - Hans Haller budai polgárnak a huszad (erdélyi határvám) hasznából 400 és 1600 aranyforintot fizetett. Halleren kívül különböző összegeket fizetett a város Beriszló kincstartónak, a királyi titkár Szálkáinak és Morénak, Perényi nádornak, Derssi kamaraispánnak valamint Pólyák Pál budai polgárnak is."5 Hans Haller, fivéreivel együtt, nyilvánvalóan még apja halála után, rendelkezett a királyi bérleményként Brassó huszad vámjának felével. 1516. április 24-én Hans Schirmer, Brassó város bírója és az egész tanács 3300 Ft-ról adóslevelet állított ki Hans és fivérei nevére, ennek az elzálogosításnak a megváltásáért.116 117 118 119 A következő hír Hans Hallerről 1518-ból származik. Ez az oklevél a budai kereskedelem történetének egyik legfontosabbika, és alig hihető, hogy mindezidáig csak regeszta formában ismertük."7 Az óbudai társas káptalan jegyzőkönyvébe vezették be ezt az oklevelet. Ez a káptalan hiteles hely volt."8 1518. szeptember 28-án a káptalan előtt megjelentek Szerencsés Imre budai polgár, valamint felesége, Anna és adoptálták Hanst, az elhúnyt Ruprecht Haller, budai polgár fiát, mivel Szerencsés „aus triftigen Gründen dem Erwerb und Handel nicht mehr wie bisher angemessen nachgehen und obliegen kann”, és ezért üzletének irányítását Hallernak adta át. Meghatározták továbbá az üzletük nyereségéből Hansra eső részt. Szerencsés halála esetén, Haller és menyasszonya, Eufemia öröklik - néhány ingatlant kivéve - vagyonának harmadát. A másik kétharmadot Szerencsés felesége és fia, György örökölték. Ez bizonyítja azt is, hogy Haller valóban adoptált gyermeke lett Szerencsésnek, hiszen az örökösödési hányad összecseng a budai városjogban rögzített hányaddal."9 Szerencsésnek tehát igen jelentős érde-111 Várday nem volt Münzer közvetlen utóda. Várday ugyanis 1515. jan. 13-án, mint „prepositus Sancti Sigismundi vicethezaurarius regie maiestatis” oklevelet adott ki (MÓL DL 22652). Előbb Nikolaus Herendi alkincstárnok, majd kétszer Beriszló Péter helyettese volt: KUBINYI 1963b. 126. p. Érdekesség, hogy a budai Szent Zsigmond káptalan utolsó ismert prépostja a törökkorban ismét egy német patrícius fia volt. Dr. Martin Huet, Nagyszeben városi plébánosa, aki 1529-ben a reformáció miatt plébániáját, mint buzgó katolikus egy másikra cserélte. A budai németek 1529-es elmenekülése után (Id. lentebb) bizonyítható, hogy ő a Szent Zsigmond prépostja, ebben a tisztségében János király titkára, aki őt 1538-ban Nagyszebenbe küldte (FABRITIUS 1875. 29., 92. p. 5.j.) Valószínűleg a német Huet a Habsburgokkal szemben János király szolgálatába állt, minthogy János és legtöbb tanácsadója jó katolikusok voltak, ezzel szemben a legtöbb protestáns Ferdinand oldalán állt 112 Vö 106. j. és a nürnbergi Bartholomeus Haller egyik, 1519. május 22-i oklevele (HÁG Kt. Pers. B. H.), amiben az elhunyt Ruprecht II. gyermekei között a kanonokot már nem sorolták fel. 113 GUNDISCH 1944. 49. p. 114 Kubinyi 1959a. 115. p 130. j. 117. p. 164. j ; Haller 1962. 478. p. 115 QuGSt Kronstadt I. 208. p. KUBINYI 1963b 127. p 116 Oklevél „geben zu Cronn am abent des heyligen merterers Sant Yorgen im 1516 jár”. Brassói Állami Levéltár (Archiva statului din Braçov), Schnell gyűjtemény II. 51. sz. [MOL DF 246712] Dr. Gustav Gündischnek H. v. Haller báró számára adott barátságos közléséért ismét legnagyobb köszönetemet fejezem ki. 117 Ld. Függelék 15. sz. Regesztáját Id. PATAKI 1950, 283. p. 7. j. és MZsO V/l. 134. p. 118 A hiteles helyekről Id. ECKHART 1914a. 395-558. p. 119 Vö. 54. j.
